– Magyarország és Lengyelország is nemmel szavazott az Európai Bizottság újabb veszélyes javaslatára, amely a korábbi rendelet meghosszabbításaként ismét 15 százalékos csökkentést ír majd elő a földgáz felhasználását illetően – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A tárcavezető az európai uniós energiaügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a további források bevonása vagy az infrastrukturális fejlesztések helyett az Európai Bizottság olyan javaslattal állt elő, amely újfent előírná a földgázfogyasztás mérséklését. Tavaly már a magyar és a lengyel tiltakozás ellenére született egy ilyen rendelet, de a mostani annál is veszélyesebb. A korábbi ugyanis egy téli időszakra vonatkozott, amikor az ipari mellett a lakossági felhasználás is bővül a fűtés miatt, így könnyebb a csökkentés, mint nyáron, alacsonyabb összfogyasztás mellett lesz.
– Ha az ipar földgázfelhasználását mesterségesen csökkenteni kell, akkor az azt jelenti, hogy a gazdaság visszaesésének a kockázata áll elő – húzta alá, egyúttal ellátásbiztonsági problémákra figyelmeztetve.
– Ráadásul Brüsszel most újra lopakodó módon vesz el hatásköröket a tagállamoktól, hiszen az energiafelhasználás, a nemzeti energiamix összeállítása, a gazdaság szerkezetének meghatározása kifejezetten nemzeti hatáskörbe tartozik, és azzal, hogy előírják a földgázfelhasználás csökkentését, gyakorlatilag megsértik ezt a szuverén tagállami jogot – mutatott rá a miniszter.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az első döntés után Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy egyhangú szavazásra lett volna szükség az elfogadáshoz, és az oldalán Magyarország is csatlakozott a perhez.
– Most is nemmel szavaztunk erre a javaslatra, amelyet sajnos a lengyeleken és rajtunk kívül mindenki támogatott. Tehát előírtak egy újabb 15 százalékos földgázcsökkentést a korábbi rendelet meghosszabbításaként. Ez, még egyszer mondom, rendkívül veszélyes, észszerűtlen és nem oldja meg a problémát – hangsúlyozta a távirati iroda tudósítása szerint. Hozzátette, hogy ezen friss rendelet nyomán tovább szűkülhet a kínálat Európában, márpedig az közgazdaságtani alapelv, hogy ha egy árumennyiség csökken az adott piacon, akkor az ára nő.