Az ellátási láncok esetlegessé és töredezetté váltak, ráadásul a kiút is teljesen bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy meddig tart a háború, hogy milyen mélyre merülünk a szankciós adok-kapokban és hogy mikor rendeződhet a Nyugat és a Kelet viszonya. A termelési költségek emelkednek, ami szinte mindenhol felfelé hajtja az inflációt. Ez amellett, hogy közvetlen terheket jelent a háztartásoknak, újabb és újabb csontvázakat vet ki a szekrényből: egyre több termelővállalat, bank és egyéb intézmény kerül nehéz helyzetbe.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az idei évre már azelőtt 2800 milliárd dollárral alacsonyabb globális reáljövedelmet jósolt, hogy a Kína elleni szankciók vagy a bankcsődök egyáltalán felmerültek volna.
– Nem csoda, hogy a világ országainak jelentős része békepárti álláspontot képvisel. Azt azonban nehéz észérvekkel megmagyarázni, hogy az Európai Unió miért szorgalmazza az újabb szankciókat és a fegyverszállításokat. Különösen úgy, hogy a globális károk eloszlása egyenlőtlen és Európa az egyik legnagyobb költségviselő. Ráadásul az Európai Unió ezen felül euromilliárdokat fordít Ukrajna működésének finanszírozására és felfegyverzésére, ami tovább nyújtja a háborút, és így tovább növeli Európa költségeit – ismertette az üzletágvezető.
Hortay Olivér hozzátette: Európának nemcsak biztonsági, de gazdasági szempontból is elemi érdeke az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása. Itt az ideje, hogy az unió vezetői a konfliktus mélyülése helyett a békén kezdjenek dolgozni, mert amíg a fordulat nem következik be, a gazdasági kilátások egyre csak romlani fognak.
A volt ukrán külügyminiszter biztos benne, hogy lesz magyar–ukrán megegyezés
– Nemcsak optimista vagyok, hanem teljesen biztos is abban, hogy mire a végrehajtáshoz érünk, meg tudunk majd állapodni – mondta lapunknak a kárpátaljai magyarokat sújtó ukrán oktatási törvényről Pavlo Klimkin, akit a Mathias Corvinus Collegium tegnapi konferenciáján kérdeztünk. Ukrajna 2014 és 2019 közötti külügyminisztere ugyanakkor több ponton nem értett egyet a magyar állásponttal, és a mostaninál is több támogatást várna hazánktól.
Az EU egy éven belül egymillió darab lőszerrel látná el Ukrajnát
Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül egymillió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást; ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében. Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhíváson keresztül csatlakozik majd.
Nem nukleáris fegyver az ukránoknak küldött brit „ajándék”
A londoni védelmi tárca államtitkára egy írásos parlamenti kérdésre válaszolva közölte, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt tizennégy Challenger 2 harckocsival együtt lőszert is átad, és a szállítmányban olyan páncéltörő lövedékek is szerepelnek, amelyek szegényített urániumot tartalmaznak. Az államtitkár szerint ezek az eszközök nagyon hatékonyan használhatók a korszerű harckocsik és páncélozott járművek ellen. Putyin szavaira reagálva a brit védelmi minisztérium kedd esti nyilatkozatában leszögezte: a szegényített uránium a páncéltörő eszközök „szabványos összetevője, és semmi köze a nukleáris fegyverekhez”.
A háború miatt jóval több a tbc-s beteg Kárpátalján
A háború negatív hatással van a fertőző betegségekkel összefüggő járványhelyzetre, beleértve a tuberkolózist is – közölte a megyei tüdőgyógyászati központ vezetője. Vaszil Szkrip emlékeztetett: a kezeléshez szükséges gyógyszerek államilag támogatottak, így ingyenesen hozzáférhetők. Ukrajna egész területén 12 ezer tuberkolózisos esetet mutattak ki múlt évben. A háború miatt Kárpátalján is több betegnél jelentkeztek a tbc tünetei. Tavaly 927 tbc-vel fertőzött beteget regisztráltak Kárpátalján. Közülük huszonegy gyermeknél mutatták ki a fertőzést.
Az osztrák külügyminiszter szerint Oroszország mindig is fontos marad
Tévhit azt gondolni, hogy nem lesz többé Oroszország, és minden területen el tudunk szakadni tőle – jelentette ki az osztrák külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Alexander Schallenberg hangsúlyozta, Európa számára mindig is fontos marad Oroszország. Dosztojevszkij és Csajkovszkij az európai kultúra részei maradnak, akár tetszik nekünk, akár nem. Oroszország továbbra is a kontinens legnagyobb szomszédja lesz, és a második legnagyobb atomhatalom a világon – folytatta az interjúban Schallenberg. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy ugyan Bécs szeretne lazítani a Moszkvához fűződő kötelékein, ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Ausztria továbbra is importál orosz gázt, és a függőséget az elkövetkezendő években kívánja csökkenteni. A katonailag semleges ország fegyvereket ugyan nem küld Ukrajnának, az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz csatlakozott.
Többen meghaltak egy orosz dróntámadásban Kijev közelében
Hárman meghaltak és heten megsérültek Kijev megyében orosz dróncsapásokban éjszaka – közölték ukrán tisztségviselők szerda reggel. A kijevi katonai igazgatás Telegram-csatornáján azt írta, hogy károk keletkeztek egy civil létesítményben, és a helyszínen mentőcsapatok dolgoznak. Eközben a mentőcsapatok arról számoltak be, hogy egy szakközépiskolát és kollégiumot ért találat, amelyben hárman meghaltak és ketten megsérültek.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Flickr)
