Bár sokan tartottak tőle, a hiteltörlesztési moratórium tavaly év végi lezártát követően nem ugrott meg drasztikusan a nem fizető adósok száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a háztartások hitelállományának összetételéről számot adó statisztikái szerint a fennálló hitelállomány 1,5–4 százalékát teszi ki a legalább 90 napja nem fizetett lakossági hitelek aránya – mondta megkeresésünkre Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Azt követően, hogy tavaly október végén a teljes körű, általános moratórium lezárult, megfigyelhető volt ugyan némi emelkedés a rövid időre, maximum 90 napra késedelembe esők arányában, ám ez átmenetinek bizonyult.
A pénzügyi szakember szerint a törlesztéshez való visszatérés zökkenőmentességét nagyban segítette, hogy a kamatok 2021 őszén elindult gyors ütemű emelkedését követően a kormány lényegében az általános moratórium lezárultát követően előbb a változó kamatozású lakáshiteleseket – köztük jelentékeny részben a korábban forintosított deviza(alapú) lakáshitel-tartozást fizető adósokat –, tavaly nyártól pedig a rövid, maximum öt évre fixált hiteleseket a kamatstop intézkedésével óvja attól, hogy hatalmas terhet jelentsen a meglóduló kamatok kigazdálkodása a családi költségvetésből.
A hatályos szabályozás szerint az az ügyfél esik mulasztásba, akinek a mindenkori bruttó minimálbért meghaladó tartozása van valamelyik hitelintézet felé, s ennek kifizetésére a bank 90 napnál hosszabb ideje vár – ezek az aktív mulasztások. – Azt azonban mindenképpen igyekezzünk elkerülni, hogy a KHR negatív adóslistájára felkerüljünk. A lajstromba vett adósok ugyanis a banki üzletszabályzatok szerint nem kaphatnak újabb hitelt, ráadásul az egyszeri megcsúszás hosszú időre skarlátbetűként ég ránk – hangsúlyozza Gergely Péter. Aki ugyanis a mulasztása miatt felkerül a negatív listára, az a törlesztés helyreállása után sem kerül le róla azonnal.
A Vg.hu összeállítása szerint az adatok tehát kedvezők, ám hátradőlni nincs okunk. A teljes lakossági hitelportfólión belül ugyanis az egy évvel korábbi 1,26 százalékról 1,51 százalékra nőtt tavaly szeptember végére a kölcsönükkel már a KHR-be kerülés mértékét jelentő 90 napot meghaladóan tartozó ügyfelek hitelállománya. Miután az általános moratórium 2021 novemberéig védte az adósokat, a mulasztásba csúszott adósok döntő része 2022 februárjáig nem eshetett a 90 napot meghaladó tartozással bírók körébe.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ma a legnagyobb gond a személyi hiteleknél tapasztalható. A legalább 90 napja nem fizető hitelállomány itt a teljes fennálló tartozás közel négy százalékát teszi ki. Ezenfelül pedig a hitelállomány közel két százaléka 31–90 napos késedelemben volt tavaly szeptember végén.
A megcsúszottak hatszázalékos aránya persze még nagyon távol van a 2011. végi szinttől, amikor a családoknál lévő személyikölcsön-állomány negyedét nem törlesztették időben az ügyfelek, ám Gergely Péter szerint a személyi kölcsönökre indikátorként tekintenek a bankok: miközben a lakhatásunkat csak a legvégső esetben kockáztatnánk azzal, hogy a nem törlesztett adósság miatt elvegyék tőlünk, a klasszikus fedezet nélküli, döntően az igazolt jövedelmünk alapján folyósított személyi kölcsönök esetében hajlamosabb az ember a törlesztés felfüggesztésére.
Ezért van az, hogy a gazdasági nehézségek idején először a személyi kölcsönöknél ugrik meg a nem fizetők aránya. Nos, épp erre következtethetünk abból is, hogy a teljes állományhoz viszonyítva a nem teljesítő személyi kölcsönök aránya a 2021. szeptemberi három százalékról tavaly a harmadik negyedévre megduplázódott.
A teljes „KHR-érett”, azaz legalább 90 napja nem törlesztett állomány 35,7 százaléka személyi hitel, ezen belül is figyelmeztető, hogy a 91–365 napos késedelemben lévő ügyfelek 79,5 milliárd forintos tartozásának 47 százaléka köthető a személyi kölcsönökhöz. A 90 napot meghaladóan nem törlesztett 147,4 milliárd forintos bruttó hitelállományon belül a második legnagyobb szeletet a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki 18,7 százalékos részaránnyal.
A megugró infláció, ezen belül a háztartások kiadásaiban jelentékeny részt képviselő élelmiszerek és energiaköltségek az általános pénzromlásnál is komolyabb mértékű drágulása az elmúlt hónapokban jelentős nyomást helyezett a háztartási büdzsékre. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ugyanakkor azt tanácsolja, hogy aki úgy érzi, hogy megoldhatatlan feladat számára a törlesztés folytatása, azonnal tájékoztassa erről a bankját. A hitelintézeteknek az általános vélekedéssel szemben nem jó, ha kényszerintézkedéseket kell alkalmazniuk az ügyféllel szemben, ezért a kormányzati adósvédő intézkedéseken felül saját megoldásokat is kidolgoztak.
A törlesztési nehézségekre hivatkozó ügyfelek számára szinte minden hitelintézet kínál időlegesen csökkentett törlesztőrészletű konstrukciót – például azt, hogy az ügyfél 3–6–12 hónapig a tőkét ne, csak a kölcsön aktuális kamatát törlessze. A megoldás kereséséhez ugyanakkor aktív ügyfél kell – hangsúlyozza Gergely Péter.
A pénzügyi szakember szerint a nem fizető hitelek aránya a következő hónapokban mindenképp növekedésnek indul majd. Ennek csak egyik oka lesz az, hogy a már késedelembe esett ügyfelek jó része számára a mostani rendkívül magas infláció mellett nehéz lesz a visszatérés, és épp ugyanezen okok miatt még többen csúszhatnak majd el a törlesztéssel. A romlás másik oka az lesz, hogy a hitelállomány bővülése idén drasztikusan csökken majd, emiatt kevesebb új, természetesen még fizető hitel kerül be a rendszerbe, mint a korábbi években, aminek következtében önmagában emelkedik majd a nem fizető hitelek aránya – figyelmeztet Gergely Péter. Emellett pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egyéb adósmentő intézkedések, így a kamatstop sem tartható időtlen időkig: a jelenlegi ismert feltételekkel a kamatstop idén júniusban lejár. Az szinte bizonyos, hogy lesz egy átmeneti időszak, amíg a kamatstopos és a piaci kamatszint összeér, ám a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hosszú távon nem maradhat a jelenlegi kamatstop. Már csak azért sem, mert ez aránytalan előnyt jelent azoknak az ügyfeleknek, akikre vonatkozik a védelem azokkal szemben, akik ma is piaci kamatot fizetnek a hiteleik után.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
