Összekötő gázvezeték épül Szerbia és Bulgária között. A 170 kilométeres szakasz új piacokat nyitna meg Belgrádnak, és nagymértékben hozzájárulna az orosz gáztól való függőség felszámolásához. Az új, kétirányú vezetéken keresztül évente mintegy 1,8 milliárd köbméter gáz érkezhet Szerbiába, ami 60 százalékkal növelné a jelenlegi, évi hárommilliárd köbméteres kapacitást. A vezeték a tervek szerint a fűtési szezon kezdete előtt, azaz őszre készül el, és nemcsak Szerbia, hanem az egész régió energiabiztonságához hozzájárul majd.
A vezeték kiépítését Szerbia területén az Európai Unió 49,6 millió euróval, Bulgária felén további 27,6 millió euróval támogatja. Belgrád emellett az Európai Beruházási Bank kölcsönével és saját költségvetési forrásaival is kénytelen pótolni az ország jelen pillanatban zajló egyik legnagyobb infrastrukturális projektjéhez szükséges összeget.
Ez egy fontos európai projekt, mert képesek leszünk ellátni más országokat is a Nyugat-Balkán térségében. Ezzel tranzitországgá válunk, ahogyan nekünk is Bulgária
– nyilatkozta a vezeték építése kapcsán Alekszandar Vucsics szerb államfő.
A balkáni állam jelenleg a Török Áramlaton keresztül jut orosz gázhoz, azon keresztül biztosítja az ország ellátását. Az orosz–ukrán háború nyomán kitörő energetikai válság azonban Belgrádot is arra sarkallja, hogy minél több alternatív útvonalat alakítson ki. A tárgyalások már megkezdődtek.
Dusan Bajatovic, a Srbijagas, azaz a Szerbiai Gázművek igazgatója március közepén jelentette be, hogy Szerbia már lefoglalt háromszázmillió köbméternyi LNG-ből származó gázt, mely a görög Alekszandropoliszba érkezik majd. A terminál katari, norvég, amerikai vagy más országok cseppfolyósított gázt szállító hajóinak fogadására alkalmas, ami lényegesen szélesíti Belgrád lehetséges beszállítóinak listáját. Szerbia emellett tárgyalásokat kezdett Azerbajdzsánnal is – erősítették meg az energetikai minisztériumból. Ennek részleteit azonban még nem ismertették, csak annyit, hogy a mennyiségről és az árról egyeztetnek, és hogy az azeri gáz már jövőre megjelenhet Szerbiában.
A szerb energetikai miniszter már tavaly decemberben is tárgyalt azeri hivatali kollégájával.
Dubravka Dedovic akkor azt mondta, az éves szükséglet akár harmada is érkezhet majd Azerbajdzsánból. „Fontos tárgyalások voltak ezek Szerbia energetikai diverzifikálódása szempontjából” – szögezte le akkor a szerb tárcavezető.
Szerbia elsődleges energiaszükségleteinek 13 százalékát fedezi gázból, ami Oroszországból érkezik a Fekete-tengeren, Törökországon és Bulgárián át, részben szerződésben meghatározott, részben piaci áron.
Szerbia a Moszkvától vásárolt földgáz egy részét jelenleg Magyarországon tárolja. Ennek az együttműködésnek a folytatásáról a hétvégén egyezett meg Belgrád és Budapest.
„Folyamatosan több száz millió köbméternyi földgázt tárolunk a szerbeknek, és amikor arra szükségük van, azt átszállítjuk hozzájuk. Megállapodás született ennek fényében arról, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idei esztendőben is fogunk földgázt tárolni a szerbeknek a magyarországi földgáztárolókban” – összegezte a belgrádi egyeztetés egyik legfontosabb eredményét Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter élő Facebook-videójában.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
