A termelési folyamat „zöld” és egyre „zöldebb”
Az iparági szereplők között Magyarországon elsőként és Európában is az elsők között valósították meg a teljes körforgásos gazdálkodást. Arra a kérdésre, hogy ezt józan megfontolásból, üzleti érdekből vagy a vásárlók elvárásai miatt dolgozták ki, Bárány László válasza: is-is. – Természetesen minket is érdekel, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, emiatt szeretnénk környezettudatos és fenntartható termelést folytatni. Minden gyártó figyeli a különböző trendeket, amelyek érdekelhetik a fogyasztóit, és próbál ezeknek megfelelni. A huszonegyedik századi ember sokkal környezettudatosabb fogyasztó, hiszen szemünk előtt zajlik a már eltagadhatatlan klímaváltozás. A tudatosabb vásárlók szeretnének ennek negatív hatásai ellen tenni. Józan gazdasági háttere is van a döntésünknek, hiszen a fenntartható termelésbe történő befektetésnek kiszámítható a megtérülése. Az első öles lépések után, ahogy a száz százalék irányába haladunk, egyre nehezebb és egyre költségesebb az utolsó, kisebb lépések megtétele. Jelen pillanatban a három éve működő napelemparkjainknak köszönhetően 17 GWh napelem-kapacitással bírunk, ezt jövő év végéig 37-re szeretnénk növeli, ezzel közel a negyven százalékát fogjuk zöldárammal fedezni a teljes villamosenergia-fogyasztásunknak – ami az iparágunkban világszinten is egyedülálló. Nagy célt tűztünk ki magunk elé: szeretnénk a világ első olyan baromfitenyésztő és -feldolgozó cégévé válni, amely eléri a teljes karbonsemlegességet. Most egy olyan beruházásunk zajlik éppen, amellyel a jövő év elejére a feldolgozóüzemben a felére fogjuk csökkenteni a gázfelhasználást.
A csipogáson kívül mindent feldolgoznak
A körforgásos gazdálkodás rengeteg egymásra épülő tevékenységet jelent. A Bárány családnak nincsenek földjei, ezért számtalan tulajdonossal integrációs szerződést kötnek, gyakran a vetőmagokat, a trágyát is finanszírozzák a részükre, és akár meg is művelik a földjüket. A termelőktől felvásárolják a gabonát, ebből takarmányt készítenek. A tojást kikeltetve felnevelik a napos csirkéket, részben a szerződött termelőkkel együtt. A csirkéket feldolgozzák, majd különböző továbbfeldolgozott termékeket (húskészítmények, virslik, panírozott termékek) készítenek belőlük. A vágóüzemi melléktermékek egy része kutya- és macskaeledelek alapanyagaivá válnak, más részüket egy állatifehérje-feldolgozó üzemben nagy nyomás alatt, magas hőmérsékleten „levessé” főzik. Ezt szétbontják vízre, zsírra és fehérjére, amelyeket szintén felhasználnak, vagy továbbértékesítenek állateledel-gyártó cégeknek. Még a búzaszárat is átveszik, ebből sterilizált almot készítenek, amely állatjóléti szempontból is előnyös. A trágyát feldolgozva szerves trágyát hoznak létre, és azt visszajuttatják a termelőknek, akiktől a gabonát veszik, hogy a teljes körforgást valóban megvalósítsák.
– Nem könnyen tudtuk meggyőzni a termelőket arról, hogy a műtrágya helyett szerves trágyát használjanak, mert az ára valamivel magasabb. Ugyanakkor jóval nagyobb a hasznosulása, kevesebb elég belőle, és a talajerózió megállításához, a talaj szerkezetének javításához elengedhetetlen – magyarázta Bárány László.
Borítókép (Forrása: Master Good)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!