A csirke karbonlábnyoma is befolyásolja a vásárlót

Az élelmiszerek ára az év utolsó három hónapjában már csökkenni fog Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa szerint. A baromfitermelő dinasztia negyedik generációjának képviselője lapunknak arról is beszélt, hogy a fogyasztói elvárásokhoz alkalmazkodva a termékpalettát és a gyártási folyamatot is zöldíteni kell.

A legnagyobb hazai baromfifeldolgozó, a Master Good az élelmiszeriparban a negyedik negyedévre már deflációt, azaz az árak csökkenését várja. Bárány László a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, az infláció miatt azokban az országokban, ahova exportálnak (ez csaknem ötven külföldi célpiac) a fogyasztásban tíz-tizenöt százalékos visszaesés tapasztalható, emiatt relatív túltermelés alakult ki, és ez fogja kikényszeríteni az árcsökkenést. – A gabonáknál ez már látható is, bár itthon a kenyér árán még nem észrevehető, hiszen ezek a pékáruk a tavalyi drága búzából készültek. Az új búza szeptember környékén kerül be a gazdasági véráramba, a kukorica decemberre, ezért prognosztizálom a negyedik negyedévre az áresést. A gabona árát 80-85-90 forint között fogja beárazni a piac három hónap múlva, és ezt képezi majd le a többi termény ára – foglalja össze várakozásának hátterét.

Bárány László. Fotó: Master Good

 

A csirke a legfenntarthatóbb hús

Egyre többször olvashatunk arról, hogy a bolygó védelme érdekében az emberiségnek tartózkodnia kellene a húsevéstől. Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa lapunk kérésére árnyalta ezt a kijelentést. A marha-, a sertés-, a hal- és a csirkehús előállítása között markáns különbségek vannak, és ez utóbbi a legkevésbé megterhelő a környezetre nézve. – Ha az élelmiszeripar egyes termékeinek ökológiai lábnyomát nézzük, fontos szem előtt tartani, hogy a környezetvédők kimutatásai gyakran az összhúsfogyasztást és az amerikai standardokat nézik, amelyekhez képest az európai gyártási folyamatok sokkal szigorúbbak, azaz sokkal fenntarthatóbban termelünk szinte mindent”. De érdemes ránézni a többi szegmensre is – hívta fel a figyelmet a cégvezető. 

Nagyobb az ökológiai lábnyoma a csokoládé, a kávé előállításának, és szinte a csirkéhez hasonló mértékű a rizstermesztésnek. Azon valóban el lehet gondolkodni, hogy a nagyon magas karbonlábnyomú marhahús fogyasztását kiváltsuk-e, és az sem vitás, hogy a túlzott húsevés káros lehet az egészségre.

A Master Goodban – ami 2020 óta a Sága százszázalékos tulajdonosa – nagy erővel fejlesztenek és forgalmaznak vegán termékeket is. – Mindenben az egyensúlyt keressük, és szeretnénk alternatívákat kínálni azoknak, akik húsmentes időszakokat tartanak, és húspótló fehérjeforrásokat keresnek” – mutat új irányt Bárány László. Ezek közül néhány termék élvezeti értéke, íze a megtévesztésig hasonlít a húséhoz – állítja –, miközben zöldborsófehérjéből, szójából, gombákból kivont mikroproteinekből készülnek egyéb más összetevők mellett. A fűszerezéssel tudják intenzívebbé tenni az ízüket (többet is kell használniuk, mint a húskészítményeikhez), és a megfelelő ízérzékeléshez zsiradékot (amit a húsok alapból tartalmaznak) kell hozzáadniuk – ezt természetesen növényi forrásból pótolják ezeknél a termékeknél.

A cég üzeme. Fotó: MTI/Balázs Attila

 

A termelési folyamat „zöld” és egyre „zöldebb”

Az iparági szereplők között Magyarországon elsőként és Európában is az elsők között valósították meg a teljes körforgásos gazdálkodást. Arra a kérdésre, hogy ezt józan megfontolásból, üzleti érdekből vagy a vásárlók elvárásai miatt dolgozták ki, Bárány László válasza: is-is. – Természetesen minket is érdekel, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, emiatt szeretnénk környezettudatos és fenntartható termelést folytatni. Minden gyártó figyeli a különböző trendeket, amelyek érdekelhetik a fogyasztóit, és próbál ezeknek megfelelni. A huszonegyedik századi ember sokkal környezettudatosabb fogyasztó, hiszen szemünk előtt zajlik a már eltagadhatatlan klímaváltozás. A tudatosabb vásárlók szeretnének ennek negatív hatásai ellen tenni. Józan gazdasági háttere is van a döntésünknek, hiszen a fenntartható termelésbe történő befektetésnek kiszámítható a megtérülése. Az első öles lépések után, ahogy a száz százalék irányába haladunk, egyre nehezebb és egyre költségesebb az utolsó, kisebb lépések megtétele. Jelen pillanatban a három éve működő napelemparkjainknak köszönhetően 17 GWh napelem-kapacitással bírunk, ezt jövő év végéig 37-re szeretnénk növeli, ezzel közel a negyven százalékát fogjuk zöldárammal fedezni a teljes villamosenergia-fogyasztásunknak – ami az iparágunkban világszinten is egyedülálló. Nagy célt tűztünk ki magunk elé: szeretnénk a világ első olyan baromfitenyésztő és -feldolgozó cégévé válni, amely eléri a teljes karbonsemlegességet. Most egy olyan beruházásunk zajlik éppen, amellyel a jövő év elejére a feldolgozóüzemben a felére fogjuk csökkenteni a gázfelhasználást.

 

A csipogáson kívül mindent feldolgoznak

A körforgásos gazdálkodás rengeteg egymásra épülő tevékenységet jelent. A Bárány családnak nincsenek földjei, ezért számtalan tulajdonossal integrációs szerződést kötnek, gyakran a vetőmagokat, a trágyát is finanszírozzák a részükre, és akár meg is művelik a földjüket. A termelőktől felvásárolják a gabonát, ebből takarmányt készítenek. A tojást kikeltetve felnevelik a napos csirkéket, részben a szerződött termelőkkel együtt. A csirkéket feldolgozzák, majd különböző továbbfeldolgozott termékeket (húskészítmények, virslik, panírozott termékek) készítenek belőlük. A vágóüzemi melléktermékek egy része kutya- és macskaeledelek alapanyagaivá válnak, más részüket egy állatifehérje-feldolgozó üzemben nagy nyomás alatt, magas hőmérsékleten „levessé” főzik. Ezt szétbontják vízre, zsírra és fehérjére, amelyeket szintén felhasználnak, vagy továbbértékesítenek állateledel-gyártó cégeknek. Még a búzaszárat is átveszik, ebből sterilizált almot készítenek, amely állatjóléti szempontból is előnyös. A trágyát feldolgozva szerves trágyát hoznak létre, és azt visszajuttatják a termelőknek, akiktől a gabonát veszik, hogy a teljes körforgást valóban megvalósítsák. 

– Nem könnyen tudtuk meggyőzni a termelőket arról, hogy a műtrágya helyett szerves trágyát használjanak, mert az ára valamivel magasabb. Ugyanakkor jóval nagyobb a hasznosulása, kevesebb elég belőle, és a talajerózió megállításához, a talaj szerkezetének javításához elengedhetetlen – magyarázta Bárány László.

Borítókép (Forrása: Master Good)