Nyolc „esőcsináló” repülőgép beszerzését tervezi megvásárolni Románia uniós pénzből. Az egyre csökkenő csapadékmennyiség következtében, illetve az annak nyomán jelentkező aszályveszély mérséklése érdekében az elkövetkező években héliummal töltött léggömböket és földi generátorokat is készülnek bevetni a keleti szomszédban. A mezőgazdasági minisztérium a jégeső-elhárító rendszert működtető hatóság (ASNACP) révén már hozzá is kezdett a különböző esőgeneráló módszerek teszteléséhez.
Esőhozó repülőgépeket először 2019-ben próbáltak ki Romániában, 2021-ben a dél-romániai Baragan síkságon, tavaly pedig több országrészben, így a Partiumban, Arad és Szatmárnémeti térségében is bevetették azokat. „Romániának ma még nincsenek hasonló eszközei, görög és bolgár gépekkel dolgoztunk” – mondta el az Economica.net gazdasági portálnak Gheorghe Caunei, az ASNACP igazgatója. A direktor az elért eredményekkel is elégedett, négyzetméterenként 5–30 liter csapadékot sikerült ily módon kipréselni a felhőkből.
A Románia által is beszerzendő gépeket ezüst-jodáttal vagy sóval töltött pirotechnikai töltényekkel szerelik fel, a felhőkbe juttatva ezek beindítják a csapadékot eredményező aeroszolképződést.
A héliummal töltött léggömbök felbocsátására szolgáló berendezést tavaly Franciaországból kölcsönözték, kipróbálásukra a délkelet-romániai borvidék, Cotnari térségében került sor. Ezek a szerkezetek automatikusan lőnek ki egymás után hat, ugyancsak ezüst-jodáttal vagy sóval töltött komponenssel rendelkező héliumos léggömböt. Esetükben a fellövés helyétől 5–10 kilométerre keletkezik eső, a lehulló vízmennyiség négyzetméterenként 5–20 liter a légkör telítettségétől függően. Idén is készülnek használni héliumos léggömböket, a költségvetésben pedig betervezték a kilövő berendezések vásárlását.
A földi esőgenerátorok tesztelését 2022 novemberében kezdték el, a kielégítő eredmények nyomán idén 500, telefonos távirányítással is működtethető generátor beszerzése van soron.
A légkörbe ugyancsak ezüst-jodátot juttató eszközök nagy előnye, hogy a termelők is működtethetik, mivel azonban a berendezések műszaki engedélyeztetése hosszasabb procedúra, nem biztos, hogy már idén nyáron bevethetők lesznek.
A hatóság kiadós eső előidézésére is alkalmas jégeső-elhárító rakéta kifejlesztésén, illetve beszerzésén is dolgozik.
Romániát az elmúlt három esztendőben súlyos aszály sújtotta, a talajvíz mennyisége az ország túlnyomó részén ma is jóval kisebb az optimálisnál. A folyók vízhozama hozzávetőleg 30 százalékkal marad el a sokéves átlagtól. Tavaly júliusban például másodpercenként mindössze 2100 köbméter volt a Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam Románia területére lép, miközben a jelzett szakaszon másodpercenként 5350 köbméter volt a sokéves átlag. A romániai atomerőmű térségében, Cernavodánál a folyam vízszintje mínusz 98 centiméter volt, ami csak 64 centivel haladta meg a mínusz 162-es szintet – ekkor lépnének érvénybe a vízfelhasználásra vonatkozó elsőfokú korlátozó intézkedések.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter akkor az ivóvíz észszerű fogyasztására szólított fel, akárcsak az öntözővíz felhasználása terén, ez utóbbit törvényi előírások is szabályozzák. A tárcavezető utalt egy Brassó környéki esetre is, ahol a mezőgazdasági területeit öntözni akaró gazda önhatalmúlag gátat épített az egyik folyóra.
Borítókép: Románia folyóinak vízhozama nagyjából harminc százalékkal marad el a sokéves átlagtól (Fotó: AFP)