Kereskedelmi háború: Amerika túlbecsülte a befolyását + videó

Elmúltak azok az idők, amikor az egész világ feltétel nélkül a Nyugathoz igazodott.

„Múlt héten Amerika bejelentette, hogy csak akkor hajlandó olajat vásárolni Szaúd-Arábiától, ha az csökkenti az árat. Erre válaszul a szaúdiak közölték, hogy visszafogják kitermelésüket. Az eredmény: fokozódó konfliktus és emelkedő világpiaci árak” – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. 

A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: egyre hűvösebb a viszony az Egyesült Államok és az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC között. A feszültség körülbelül egy éve, Amerika Oroszország elleni olajembargójával kezdődött. Az Egyesült Államok akkor azt várta, hogy rá tudja majd venni az OPEC-országokat, hogy növeljék a kitermelésüket, pótolják a nyugati piacról kieső orosz olajat, és ezzel tartsanak ellen a szankció okozta áremelkedésnek. 

Amerika azonban túlbecsülte befolyását. Joe Biden elnök hiába látogatta végig személyesen az olajnagyhatalmakat – köztük azt a szaúdi koronaherceget, akit korábban az amerikai adminisztráció gyilkossággal vádolt –, az OPEC nem állt kötélnek, sőt tavaly ősszel a kitermelés csökkentéséről döntött. Az Egyesült Államok akkor azzal vádolta az OPEC-et, hogy a döntéssel Oroszország mellé áll. 

Az alacsonyan tartott kínálat tudniillik nemcsak az OPEC nyereségét repítette történelmi csúcsra, de lehetővé tette, hogy Oroszország a szankciók ellenére is növelje olajexport-bevételét. 

Decemberben hatályba lépett az Európai Unió olajembargója és a G7-országok olajárplafonja, amiktől a Nyugat az orosz kitermelés csökkenését várta. A figyelem újra az OPEC-re irányult. A kartell azonban kivárt, és még úgy sem módosított az aktivitásán, hogy – a szankciókon túl – a növekvő kínai energiaigények és a félidei választások során kiürített amerikai tartalékok újratöltése is egyre feszesebbé és feszesebbé tették az olajpiacot – emlékeztetett a szakértő.

Aztán jöttek a bankcsődök, felerősödött a gazdasági visszaeséstől való félelem, és az olajárak csökkenésnek indultak. Amerika úgy döntött, hogy addig üti a vasat, amíg meleg, és bejelentette: korábbi ígérete ellenére a készletei feltöltéséből kizárja a szaúdi beszerzéseket, és legfeljebb majd akkor fontolja meg a vásárlást, ha Szaúd-Arábia olcsóbban adja az olajat. 

A lépésre válaszul azonban az olajnagyhatalmak megint összezártak, és közölték, hogy napi több mint egymillió hordóval csökkentik a kitermelésüket. A bejelentés váratlanul érte a Nyugatot, az olaj világpiaci ára megugrott, és az inflációs félelmek megint felélénkültek. 

Amerika szinte azonnal reagált. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a lépést helytelennek minősítette, és úgy fogalmazott, hogy az olajnagyhatalmak „nem ajánlatos” időpontban csökkentik kitermelésüket. Arra a kérdésre viszont, hogy az az Egyesült Államok nem tartja-e aggályosnak, hogy a vágás Oroszországnak kedvez, Kirby kitérő választ adott, és elmondta, hogy Szaúd-Arábia változatlanul az Egyesült Államok stratégiai partnere. 

Az OPEC döntés újabb felvonása annak a történetnek, aminek a tanulsága egyre világosabban kirajzolódik. Azok az idők, amikor az egész világ feltétel nélkül a Nyugathoz igazodott, elmúltak. Tudomásul kell venni, hogy a fokozódó kereskedelmi konfliktusban a nyugati gazdaság is súlyos pofonokat kaphat, amiknek az árát a polgárok fogják megfizetni. Az eszkaláció irányába ható, fenyegető nyilatkozatokkor nem ártana ezt is szem előtt tartani – tette hozzá Hortay Olivér.

Borítókép: Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (Fotó: MTI/AP/J. Scott Applewhite)