Decemberben hatályba lépett az Európai Unió olajembargója és a G7-országok olajárplafonja, amiktől a Nyugat az orosz kitermelés csökkenését várta. A figyelem újra az OPEC-re irányult. A kartell azonban kivárt, és még úgy sem módosított az aktivitásán, hogy – a szankciókon túl – a növekvő kínai energiaigények és a félidei választások során kiürített amerikai tartalékok újratöltése is egyre feszesebbé és feszesebbé tették az olajpiacot – emlékeztetett a szakértő.
Aztán jöttek a bankcsődök, felerősödött a gazdasági visszaeséstől való félelem, és az olajárak csökkenésnek indultak. Amerika úgy döntött, hogy addig üti a vasat, amíg meleg, és bejelentette: korábbi ígérete ellenére a készletei feltöltéséből kizárja a szaúdi beszerzéseket, és legfeljebb majd akkor fontolja meg a vásárlást, ha Szaúd-Arábia olcsóbban adja az olajat.
A lépésre válaszul azonban az olajnagyhatalmak megint összezártak, és közölték, hogy napi több mint egymillió hordóval csökkentik a kitermelésüket. A bejelentés váratlanul érte a Nyugatot, az olaj világpiaci ára megugrott, és az inflációs félelmek megint felélénkültek.
Amerika szinte azonnal reagált. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a lépést helytelennek minősítette, és úgy fogalmazott, hogy az olajnagyhatalmak „nem ajánlatos” időpontban csökkentik kitermelésüket. Arra a kérdésre viszont, hogy az az Egyesült Államok nem tartja-e aggályosnak, hogy a vágás Oroszországnak kedvez, Kirby kitérő választ adott, és elmondta, hogy Szaúd-Arábia változatlanul az Egyesült Államok stratégiai partnere.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!