Németországban az államháztartás adósságállománya a múlt év végén új csúcsra emelkedett. A szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a társadalombiztosítás költségvetése, beleértve a nem állami szektor összes extra költségvetését is, összesen 2367,3 milliárd euróval volt eladósodva – jelentette a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal.
Ez egy főre vetítve 28 155 euró adósságnak felelt meg. 2022-ben tehát az előző évhez képest az államadósság két százalékkal, azaz 46,1 milliárd euróval nőtt. Ez a statisztika csak a nem állami szektorral, például a bankokkal és a németországi és külföldi magánvállalatokkal szembeni kötelezettségeket veszi figyelembe.
Maga a szövetségi kormány adóssága átlagon felüli mértékben nőtt: 4,6 százalékkal, vagyis 71,9 milliárd euróval már 1620,4 milliárd euróra emelkedett 2022 végére az előző évhez képest.
Ez elsősorban az elmúlt évek járványos helyzete és a jelenlegi energiaválság következtében tovább növekedett finanszírozási igénynek köszönhető – hangsúlyozták a statisztikusok, akik az adósság nagy részét a Gazdasági Stabilitási Alap (WSF) számlájára írják. A WSF-et 2020-ban hozták létre a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, tavaly pedig kibővítették, hogy tompítsa az energiaválság hatásait. A két terület együttesen 82,7 milliárd eurós adóssággal rendelkezik.
A tartományok ugyanakkor kicsit fellélegezhetnek: 2022-ben Szász-Anhalt kivételével minden tartomány csökkenteni tudta adósságát 2021 végéhez képest. Átlagosan 606,8 milliárd euró értékben adósodtak el, ami öt százalékkal kevesebb, mint amit 2021 év végén regisztráltak. Szász-Anhaltban az adósság 4,7 százalékkal nőtt, aminek fő oka a tőkepiacon várható kamatemelések előtt a kedvező kamatfeltételek biztosítása érdekében végrehajtott magasabb értékpapír-kibocsátás volt – állítják a szakértők.
A szövetségi kormány brutális adóssága kapcsán éles bírálatot fogalmazott meg az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki párt. Úgy vélik, a szociáldemokrata-zöld-liberális kormány egyik legfelháborítóbb lépése a kancellária bővítése, amelynek a költsége eleinte hatszázmillió körül volt, most azonban már 777 millió eurónál tart, és ki tudja, mennyi lesz a végösszeg a munkálatok befejezésekor.
Amikor elkészül, a kancellár hivatalának mérete sokszorosa lesz az Egyesült Államokban található Fehér Házénak. A veszélyesen magas költségekre egyébként már a szövetségi számvevőszék és az adófizetők egyesülete is figyelmeztette a kormányt.
Az AfD szerint a felesleges építkezések mellett a minisztériumok létszámának drasztikus és felesleges emelése is közrejátszik a drámai mértékű eladósodásban. „Ennek véget kell vetni: radikális létszámcsökkentésre van szükség és arra, hogy a minisztériumok a lényeges dolgokra koncentráljanak, és ehhez kapcsolódóan arra, hogy ne legyenek új épületek. Fontos, hogy felelősségteljesen bánjunk a keményen dolgozó polgárok által megkeresett adóbevételekkel” – olvasható az AfD közleményében.
Mindez azonban csak apróság ahhoz képest, hogy mennyi támogatás folyik át a különböző lobbiszervezeteken, amelyek valamelyik kormánykoalíciós párthoz kapcsolódnak – legtöbbször egyébként a Zöldek párthoz.
Nemrégiben például kiszivárgott, hogy évente kétmillió eurós támogatást ítéltek oda egy olyan szervezetnek, amely a Földközi-tengeren bajba jutott migránsok mentésében vesz részt, és ennek a szervezetnek a vezetője nem mellesleg Katrin Göring-Eckardt, a szövetségi parlament zöldpárti alelnökének az élettársa.
Az ehhez szükséges forrásokat közvetlenül a Szövetségi Külügyminisztérium költségvetéséből fedezik, ami az eredeti költségvetési tervezetben nem szerepel. Közvetetten azonban ez a pénz az adófizetők zsebéből származik.
És ha még nem lenne elég pénzügyi problémája Németországnak, a liberálisok által delegált Christian Lindner pénzügyminiszter vezette szövetségi tárca nemrég a Bundestag költségvetési bizottságától kérelmezte az ukrajnai fegyverszállításokra fordított kiadások jelentős emelését, így a következő években mintegy 12 milliárd eurót költenek majd ukrajnai katonai segélyek biztosítására.
Borítókép: 2022-ben az előző évhez képest az államadósság két százalékkal, azaz 46,1 milliárd euróval nőtt (Fotó: AFP)
