Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első negyedévben a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tavaly februárban kifizetett úgynevezett fegyverpénz hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 5,3 százalékponttal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 5,7 százalékponttal lenne magasabb.
A közlemény szerint a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 900 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakáét.
Töretlen a bérek emelkedése – kommentálta a friss adatokat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A tárca közleménye részletezi: a bruttó átlagkereset már elérte az 577 900 forintot. A háború és a szankciók káros hatásai sem törték meg bérek nominális növekedési trendjét, az egy évvel ezelőtti szinthez képest 16,6 százalékkal keresnek többet a dolgozók, míg 2010-hez képest több mint 2,8-szoros emelkedés látható.
Egy munkavállaló 2010-hez képest 375 400 forinttal többet vihet haza – hívták fel a figyelmet.
A reálkereset márciusban 6,9 százalékkal mérséklődött, a kormány azonban ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket, letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, ezzel újra növekedési pályára állítva a reálkereseteket. Ennek érdekében a kiskereskedelmi üzletekben júniustól elindul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer – emlékeztetnek.
A kormány intézkedései eredményesek: a bérek folyamatosan emelkednek, az infláció tetőzött és trendszerű csökkenésnek indult, továbbra is 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. 2022-ben az egész uniót tekintve Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az órabérek, így ennek is köszönhetően tavaly is reálbér-emelkedés volt – szemben például Németországgal, ahol harmadik éve csökken a reálkereset. A közleményt azzal zárja a tárca, hogy 2010 óta pedig már mintegy hetven százalékkal ér többet a fizetések vásárlóereje.
– A következő hónapokban nem számítunk jelentős változásra a keresetek alakulásában, a legtöbb cégnél a béremelés az év elején megtörtént. A reálkeresetek éves alapú változása az ősz folyamán már a pozitív tartományban lehet, párhuzamosan az infláció csökkenésével. Éves alapon ugyanakkor a reálkeresetek csökkenésére számítunk 2023-ban, ez azonban jövőre már megváltozhat, és várakozásaink szerint a bérek reálértéke ismételten nőni tud – reagált a KSH adataira Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
A korábbi adatokból kiderül, hogy februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
