Tavaly az Egyesült Államok gazdasága 2,1 százalékos növekedést ért el. Így az ország teljesítménye négy év után először maradt el az Európai Unióétól. Miután Amerika az energiaellátásban nagyrészt önellátó, ezért ezen a téren marginális negatív hatást gyakorolt rá az orosz–ukrán háború. Sőt, még növelni is tudta a gáz és gabona exportját. Ezzel együtt a tartósan magas kőolajáraktól is fűtött infláció az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek óta nem látott értékekig emelkedett. A szigorú monetáris politikai válasz erősen korlátozta a beruházásokat, míg az emelkedő árfolyam a kivitelt vetette vissza.
Idén az Egyesült Államok gazdasága több kihívással is szembesül. Ilyen például a feszes munkaerőpiac, az erodálódó reálbérek, a tartósan magas infláció, a kormányzati prioritásként kezelt zöldátállás, valamint a tavasszal bekövetkezett bankcsőd hatása.
Tavaly a kínai gazdaság három százalékkal nőtt, amely messze elmarad a távol-keleti ország elmúlt években látott átlagos növekedésétől. A nyugati világgal ellentétben Kínában még 2022 nagy részében is rendkívül szigorú, lezárásokkal operáló, „zéró-Covid” politika volt jellemző, amely visszavetette mind az ipari termelést, mind a kiskereskedelmet. A világ legnagyobb exportőrét fékezik a fejlett gazdaságok lassuló teljesítményéből következő korlátozott globális kereslet is. Ugyanakkor a múlt év végén Kína felhagyott a szigorú lezárásokkal, amely emelkedést hozott az ipari és kiskereskedelmi adatokban. A kínai kormány 2023-ra öt százalék körüli növekedési célt tűzött ki. A világgazdaságra pedig pozitív hatással lehet az újra megnyíló kínai piac és a robusztusabb ipari termelés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!