A munkaerőpiac eredményei továbbra is jelentősek, a felívelő pályát nem törte meg a válságos időszak sem. A kormány konvergenciaprogramja emlékeztet: a 2010-es kormányváltás előtt Magyarország munkaerőpiacát magas inaktivitás, az Európai Unió egyik legmagasabb munkanélküliségi rátája és alacsony foglalkoztatási szint jellemezte. A kedvezőtlen folyamatok a gazdasági növekedést is gátolták. Éppen ezért az Orbán-kormány 2010-ben a foglalkoztatási fordulat elérését tűzte ki egyik fontos céljául. Ennek érdekében az adórendszert úgy alakították ki, hogy támogassa a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását és a munkakeresők elhelyezkedését.
A sikeres gazdaságpolitikai intézkedések eredményeképpen 2010-et követően a foglalkoztatás és az aktivitás is jelentős emelkedésnek indult, a munkanélküliség pedig számottevően csökkent.
Érdemes megjegyezni: a kormány kezdeményezésére 2016 végén megkötött hatéves bér- és adómegállapodás hozzájárult ahhoz, hogy a dinamikus reálbéremelkedéssel párhuzamosan folytatódjon a foglalkoztatás bővülése. Az egyezséggel a kormány megerősítette az adórendszer és a magyar bérek költségoldali versenyképességét, valamint növelte az ország tőkevonzó erejét. A munkatermelékenység növelésének elősegítésén keresztül pedig tartósan hozzájárult a gazdasági növekedéshez. A két számjegyű bérdinamika ösztönözte a munkapiaci aktivitás további növekedését is. Lépésről lépésre sikerült elérni és fenntartani a 4,7 milliós foglalkoztatási szintet, Magyarország munkaerőpiaci mutatói pedig évek óta kedvezőbbek az uniós tagállamok átlagánál.
