Az elmúlt évek nagy eredménye

Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye a foglalkoztatás jelentős bővülése. Mélyről indultunk, az Orbán-kormány azonban 2010-től számos intézkedéssel segítette elő a kedvező változást. A hazai foglalkoztatási ráta 2014 óta haladja meg az uniós átlagot.

Győr Audi, gépjármű, autóipar, Szíjjártó Péter

Az infláció letörése és a gazdasági visszaesés elkerülése az idei év kiemelt kormányzati célkitűzése. Ezek mellett azonban nagyon fontos a munkaerőpiaci eredmények megőrzése is. Az elmúlt évek egyik nagy sikere ugyanis pont a foglalkoztatási szint jelentős emelkedése volt. A 2010-ben megalakult Orbán-kormány politikájában nagy hangsúlyt kapott az a stratégia, amely egymillió fővel kívánta növelni a munkába állók számát. Ez sikerült, erre lehetett alapozni a gazdaságpolitikai fordulatot is. Mindezek fényé­ben érdemes visszatekinteni, hogy honnan indultunk.

Az 1990-es években tömegek váltak munkanélkülivé, vagy kihasználva a korai nyugdíjba vonulás kínálta lehetőségeket, kivonultak a munkaerőpiacról. A Központi Statisztikai Hivatal összegzése emlékeztet arra is, hogy abban az időszakban kezdett kitolódni az oktatásban a tanulási ciklus, ami a huszonöt év alattiak foglalkoztatási rátájának jelentős csökkenését vonta magával. Az 1990-es évek végétől kezdődően a nyugdíjkorhatár lassú, ám folyamatos emelkedése viszont az idősebb népességet egyre tovább tartotta aktív státusban. Ezt a folyamatot erősítette fel 2012-ben a korkedvezményes nyugdíjjogosultságok korlátozása és a rokkantsági ellátások felülvizsgálata. Ez sokakat húzott vissza a munkaerőpiacra.

A rendszerváltozást követő gazdasági sokk hatására 1997-ig drámaian csökkent a foglalkoztatás, ezt követően a mértéke lassú ütemben emelkedett, majd a 2000-es évek elejétől 2007-ig számottevően nem változott. A 2008-as gazdasági válság hatására ismét tömegek vesztették el az állásukat. 

Ez a folyamat 2010-ben érte el a mélypontját, ekkor a 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya 57 százalék volt. Ezt követően jött a fordulat, így 2019-ig töretlenül (72,2 százalékra) nőtt a foglalkoztatási ráta értéke.

Meg kell jegyezni, hogy a közfoglalkoztatás 2009-ben kezdődő kiterjesztése nagyban hozzájárult a mutató jelentős javulásához. Ugrásszerű változás 2012-től volt kimutatható, összhangban ennek a foglalkoztatáspolitikai eszköznek az egyre intenzívebb alkalmazásával. Ehhez járult hozzá, hogy a szociális segélyezési rendszert a közfoglalkoztatási részvételhez kötötték – a többi között azért, hogy ne segélyből, hanem bérből lehessen megélni.

A gazdasági helyzet általános javulásának eredményeként, valamint a kormányzat céljával összhangban menet közben olyan intézkedések születtek, amelyek nagymértékben elősegítették a közfoglalkoztatottak nagyarányú visszaterelését az elsődleges munkaerőpiacra. 

Ennek köszönhetően 2021-ben éves átlagban mindössze 87 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatottként, amely 61 százalékkal volt kevesebb a 2016. évinél.

A koronavírus-járvány gazdasági következményeként a foglalkoztatás korábbi növekvő trendje 2020-ban megtört. Átmenetileg megnőtt a részmunkaidőben dolgozók aránya is. A kormány több intézkedést hozott a visszaesés megfékezésére, így 2021-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája a járvány előtti rekordmagas szintet is meghaladva 73,1 százalékra nőtt. Ez a szám tavaly ráadásul már elérte a 74,4 százalékot is. A statisztikai hivatal elemzése rámutat, hogy a bővülés motorja a hazai elsődleges munkaerőpiac volt.

Ha nemzetközi kitekintést teszünk, akkor azt látni, hogy a magyar foglalkoztatási arány a 15–64 évesek korcsoportjában 2021-ben is meghaladta az uniós átlagot (68,4 százalék). Uniós csatlakozásunk évében, 2004-ben hazánkat még a közösség átlagánál alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemezte, és ez a különbség a globális pénzügyi válság éveiben megugrott, 2009-ben 5,6 százalékpont volt. Ezt követően Magyarországon olyan mértékben nőtt a foglalkoztatási ráta, amelynek eredményeként 2014 óta meghaladjuk az uniós átlagot.

Az Európai Unió korábbi stratégiá­ja azt tűzte ki célnak, hogy a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátáját 2020-ra 75 százalékra kell emelni. Ezt a célértéket Magyarország már 2017-ben elérte.

Borítókép: Tavaly már a 15–64 éves korcsoport csaknem háromnegyede dolgozott (Fotó: Kurucz Árpád)