A gazdasági helyzet általános javulásának eredményeként, valamint a kormányzat céljával összhangban menet közben olyan intézkedések születtek, amelyek nagymértékben elősegítették a közfoglalkoztatottak nagyarányú visszaterelését az elsődleges munkaerőpiacra.
Ennek köszönhetően 2021-ben éves átlagban mindössze 87 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatottként, amely 61 százalékkal volt kevesebb a 2016. évinél.
A koronavírus-járvány gazdasági következményeként a foglalkoztatás korábbi növekvő trendje 2020-ban megtört. Átmenetileg megnőtt a részmunkaidőben dolgozók aránya is. A kormány több intézkedést hozott a visszaesés megfékezésére, így 2021-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája a járvány előtti rekordmagas szintet is meghaladva 73,1 százalékra nőtt. Ez a szám tavaly ráadásul már elérte a 74,4 százalékot is. A statisztikai hivatal elemzése rámutat, hogy a bővülés motorja a hazai elsődleges munkaerőpiac volt.
Ha nemzetközi kitekintést teszünk, akkor azt látni, hogy a magyar foglalkoztatási arány a 15–64 évesek korcsoportjában 2021-ben is meghaladta az uniós átlagot (68,4 százalék). Uniós csatlakozásunk évében, 2004-ben hazánkat még a közösség átlagánál alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemezte, és ez a különbség a globális pénzügyi válság éveiben megugrott, 2009-ben 5,6 százalékpont volt. Ezt követően Magyarországon olyan mértékben nőtt a foglalkoztatási ráta, amelynek eredményeként 2014 óta meghaladjuk az uniós átlagot.
Az Európai Unió korábbi stratégiája azt tűzte ki célnak, hogy a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátáját 2020-ra 75 százalékra kell emelni. Ezt a célértéket Magyarország már 2017-ben elérte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!