Továbbra is válságálló a magyar munkaerőpiac

A kedvezőtlenebb körülmények ellenére tovább nőtt a foglalkoztatottak száma.

Májusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,713 millió fő volt, 26 ezerrel több, mint egy éve – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Éves összevetésben a március–májusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma tízezer fővel több, 4,704 millió fő volt. 

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 14 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig ötezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké kilencezerrel csökkent.

A munkanélküliek száma 2023 májusában 186 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. Éves összehasonlításban a március–májusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 27 ezer fővel, 191 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt. 

– A kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is megvédte a munkahelyeket – nyilatkozta Czomba Sándor. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára jelezte: 2010 óta egymillió fővel dolgoznak többen. A munkanélküliek száma 2010 májusához képest 286 ezer fővel csökkent. Ami azt jelenti, hogy ez a mutató Debrecen és Szolnok összlakosságával egyenértékű számban mérséklődött.

– A kormány célja, hogy fenntartsa a dinamikus gazdasági növekedést, megvédje a munkahelyeket, a családokat és a magas beruházási aktivitást. Ennek érdekében 2030-ig ötszázezer fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak számát, ezt szolgálja a nemrégiben elfogadott, vendégmunkásokra vonatkozó törvény is. A kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek – emelte ki az államtitkár.

Czomba Sándor végezetül hozzátette: a vállalkozások stabilitása és a munkahelyek megvédése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ami árplafont vezet be egyes szektorokban az áramárra vonatkozóan, valamint lehetővé teszi, hogy a gyógyszerforgalmazók beruházásaikat figyelembe véve leírják az extraprofitjuk felét.

– Májusban a munkaerőpiaci adatok továbbra is kedvezően alakultak, vagyis a csökkenő gazdasági teljesítmény nem párosult mérséklődő foglalkoztatással. A munkáltatók kisebb kibocsátás mellett is inkább megtartják a munkavállalókat, mert a munkaerőhiányos környezetre való tekintettel tartanak tőle, hogy elbocsátás esetén nem találnának másikat – ahol pedig nem tudják vagy nem akarják megtartani a munkavállalót, ott egyelőre el tud helyezkedni más ágazatokban – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A szakértő jelezte: ugyanakkor a tegnap megjelent béradat, ahol a nem rendszeres juttatások az előző havinál kevésbé nőttek, azt mutatja, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken, kevesebb a prémiumkifizetés és kevésbé kell túlóráztatni a dolgozókat.

– A foglalkoztatás egyelőre nem tud már jelentősebben bővülni, ennek vélhetően egyaránt vannak keresleti (kedvezőtlen gazdasági helyzet, alacsony bér) és kínálati (munkaerő alacsony képzettsége, rossz elhelyezkedése) okai is, ugyanakkor nem is csökken, tehát a foglalkoztatás egy igen magas, a koronavírus előttinél is magasabb szinten tetőzik – emelte ki a közgazdász. Szerinte az adatokból látszik, hogy a külföldi munkavállalás ismét népszerűbbé vált, még ha csak minimális mértékben is – azaz a munkaerőért nemzetközi verseny van, a bérek felzárkóztatása a munkaerő megőrzése érdekében elkerülhetetlen. 

Regős Gábor megjegyezte azt is: ha csökkenő kibocsátás mellett mérséklődik a munkanélküliség, akkor arra számíthatunk, hogy a gazdasági teljesítmény következő hónapokban meginduló növekedésénél sem kell a munkanélküliség emelkedésétől tartani. Kérdés lehet ugyanakkor a munkaerőpiac feszességének alakulása, ami viszont a béremelések fő mozgatórugója.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)