A közbeszerzések értéke és darabszáma is visszaesett

A visszaesés hátterében a globális krízis, a háború hatásai és az építőipari árak drasztikus emelkedése áll, ami „szinte derékba törte ” a magyar gazdaságot jellemző korábbi dinamikus növekedési pályát.

– A magyarországi ajánlatkérők 3478 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 1304 milliárd forint értékben az első félévben, ami az egy évvel korábbihoz képest 11 százalékos, illetve ötvenszázalékos csökkenésnek felel meg – ismertette Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke legújabb gyorsjelentésüket sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten.

Kiemelte: a visszaesés hátterében a globális krízis, a háború hatásai és az építőipari árak drasztikus emelkedése áll, ami „szinte derékba törte” a magyar gazdaságot jellemző korábbi dinamikus növekedési pályát. Az eljárások értéke a legjelentősebb mértékben az építési beruházás kategóriában esett vissza, 411 milliárd forintra a tavalyi első félévi 1954 milliárdról.

A hatóság elnöke elmondta, hogy az építési beruházások korábban a közbeszerzések összértékének kétharmadát tették ki, mára viszont kiegyenlítődött az arány, és az árubeszerzéssel, illetve a szolgáltatásmegrendeléssel közel azonos az arányuk. A jelentés szerint az árubeszerzési eljárások értéke 446 milliárd forint, a szolgáltatás-megrendelési pedig 447 milliárd forint volt január-júniusban.

Kovács László megjegyezte, hogy amennyiben az uniós források érkezése beindul, az a közbeszerzési eljárások számát és értékét is felfelé tolja majd.

Hozzátette: a hatóság célja csökkenteni a hirdetmény nélküli eljárások számát, az első félévben 113 darab ilyen ügyet regisztráltak szemben a tavaly ilyenkori 119-cel; az eljárások aránya értékben 8,4 százalékra csökkent a tavalyi 13,7 százalékról.

Arra is kitért, hogy az európai uniós módszertan szerint – amely csak egyes szerződéseket vesz alapul – az egyajánlatos szerződések számának és értékének aránya is magasabb, mint a hazai módszertan szerint: 35 százalék, illetve közel 31 százalék. Céljuk, hogy az európai uniós átlag alá, húsz százalék körüli szintre csökkentsék az egyajánlattevős eljárások számát az EU módszertana szerint.

A hatóság vezetője jó hírnek nevezte, hogy az egy közbeszerzésre jutó ajánlatok átlagos száma nagyjából nyolcra nőtt a korábbi hatról, a verseny tehát élénkült. Ugyanakkor azt is megjegyezte hogy amennyiben a kiírások száma növekszik majd, az átlagos szám újra csökkenhet.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a zöld szempontokat tartalmazó eljárások száma és értéke is nagyjából ötven százalékkal nőtt – 14,5 százalékra, illetve 16,1 százalékra – az előző két év azonos időszakához képest. Az MTI kérdésére Kovács László elmondta, hogy az egyajánlatos eljárások számának csökkentéséhez közvetetten az is hozzájárulhat, hogy az ilyen szerződéseket fokozottan figyelik, az ellenőrzési tervbe az esetek automatikusan belekerülnek. A közbeszerzési törvény tartalmazza azt a lehetőséget, hogy az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha csak egy ajánlat érkezik, a tavalyi jogszabályváltozások ösztönzik a kiírókat erre.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mediaworks/Nagy Norbert)