A szolidaritási folyosó akkor működne az eredeti célja szerint, ha az Európán kívüli piacokra történő kiszállításhoz nélkülözhetetlen logisztikai és kikötői infrastruktúra még komolyabb fejlesztésen menne keresztül. Elmondta: a raktárakban ragadt mezőgazdasági termékek továbbszállítása érdekében már kezdeményezték Brüsszelben, hogy vezessen be egy progresszív tranzitszállítási díjtámogatást, amely ezt a költségkülönbséget kompenzálná. Így messzebbre is megérné elszállítani a gabonát, és nem fordulhatna elő olyan abszurd helyzet, hogy míg az EU keleti felén az ukrán dömping okoz súlyos zavarokat, addig például Spanyolországban brazil gabonával pótolják a hiányt, mert még azt is olcsóbb keresztülhajózni az óceánon, mint a nálunk ragadt terményt közúton vagy vasúton odavinni.
A szeptember 15-ig életben lévő gabonaexport-tilalom kapcsán elmondta: Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közös állásponton van, ami az, hogy
az Európai Bizottságnak szeptember 15-e után is meg kell hosszabbítania az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, hiszen csak így védhetők meg az európai gazdálkodók érdekei.
A frontországok már eddig is értek el komoly eredményeket, és késztették irányváltásra Brüsszelt. Az öt határ menti tagállam közös fellépésének eredményeként sikerült elérni azt is, hogy az unió importtilalmat vezessen be, illetve az ukrán mezőgazdasági termények okozta dömping miatt a térség kárt szenvedett gazdálkodóinak az Európai Bizottság kompenzációt ítélt meg. Hazánk esetében ez az összeg 15,93 millió euró, ami inkább szimbolikus jellegű, ha az elszenvedett károk nagyságrendjéhez viszonyítjuk.
Nagy István július 19-én Varsóban találkozik a frontországok agrárminisztereivel, vagyis azokkal az országokéval, amelyeket leginkább érintenek az ukrán gabonaimport okozta piaci nehézségek. Ennek kapcsán elmondta:
– Ezután is arra törekszünk, hogy olyan közös európai megoldást találjunk a gabonapiaci helyzetre, amely figyelembe veszi a leginkább érintett határ menti országok megnövekedett terheit, a gazdálkodók érdekeit, és valódi, uniós szintű, közös teherviselést biztosít. Ezért hangsúlyozza a kormány minden lehetséges fórumon, hogy a háború nem jelent megoldást semmire, azt a lehető legrövidebb időn belül le kell zárni. Mikola Szolszkijj ukrán agrárminiszterrel tavaly júliusban Lvivben, idén áprilisban pedig Budapesten az Agrárminisztériumban tárgyaltunk. Fontos, hogy Kijev is megértse: az öt frontország fellépése nem Ukrajna ellen szól, és érdekeltek vagyunk a közös megoldásban, de meg kell védenünk gazdáink érdekeit, és fenn kell tartanunk a globális élelmezésbiztonságot. Európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Bár Brüsszel tett lépéseket, nyilvánvaló, hogy a probléma csupán az érintett tagállamoknak adott csekély összegű támogatással nem orvosolható – vélekedett.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!