Lejár jövő hét elején a tavaly júliusban megkötött és azóta többször is meghosszabbított, Ukrajna és Oroszország által Törökország és az ENSZ közvetítésével kötött gabonamegállapodás. Nagy István agrárminiszter a héten Törökországban egyeztetett a megállapodás meghosszabbítása ügyében. Ennek kapcsán a tárcavezető a Világgazdaságnak adott interjújában felidézte: ez az egyezség az elmúlt egy évben lehetővé tette az ukrán gabona exportját három kijelölt ukrán kikötőből, amelyeket Oroszország tengeri blokád alatt tart. A fekete-tengeri gabonamegállapodást még 2022. július 22-én írták alá Isztambulban, egy biztonságos tengeri humanitárius folyosó megnyitása érdekében.
Törökország szerepe kulcsfontosságú az orosz–ukrán háborúban, hiszen mindkét féllel kiváló viszonyt ápol. „Ankarában İbrahim Yumaklı miniszter úr közbenjárását kértem a megállapodás meghosszabbításának elősegítése érdekében, valamint abban, hogy a jelenlegi három mellett további kikötők szabadulhassanak fel. Kulcsfontosságú ugyanis, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek ismét a hagyományos útvonalakon jussanak el Afrikába és a Közel-Keletre. Ellenkező esetben az uniós gabonapiac és agrárium eddig elszenvedett veszteségei súlyosbodnak, az élelmezésbizonytalanság pedig egyre több embert kényszerítene elvándorlásra a harmadik világban, ami fokozná a migrációs nyomást és a feszültségeket” – fogalmazott Nagy István.
Elmondta: Magyarország továbbra is támogatja az európai uniós szolidaritási folyosó működését, amely az ukrajnai gabona szárazföldi szállítását hivatott segíteni. A szolidaritási folyosó azonban nem váltotta be a vele kapcsolatos várakozásainkat, és bebizonyosodott, hogy nem tudja kiváltani a fekete-tengeri szállítást.
Szerinte a piaci zavarok akkor oldódnak meg, ha az ukrán gabona ismét a hagyományos tengeri útvonalakon tud eljutni hagyományos célországaiba.
Ha a fekete-tengeri gabonamegállapodást sikerülne meghosszabbítani, valamint az eddigi három kikötőnél többet kivonni a blokád alól, az egyaránt szolgálná az érintett európai országok védelmét és a rászoruló fejlődő országok igényeinek kielégítését – mondta.
A szolidaritási folyosó akkor működne az eredeti célja szerint, ha az Európán kívüli piacokra történő kiszállításhoz nélkülözhetetlen logisztikai és kikötői infrastruktúra még komolyabb fejlesztésen menne keresztül. Elmondta: a raktárakban ragadt mezőgazdasági termékek továbbszállítása érdekében már kezdeményezték Brüsszelben, hogy vezessen be egy progresszív tranzitszállítási díjtámogatást, amely ezt a költségkülönbséget kompenzálná. Így messzebbre is megérné elszállítani a gabonát, és nem fordulhatna elő olyan abszurd helyzet, hogy míg az EU keleti felén az ukrán dömping okoz súlyos zavarokat, addig például Spanyolországban brazil gabonával pótolják a hiányt, mert még azt is olcsóbb keresztülhajózni az óceánon, mint a nálunk ragadt terményt közúton vagy vasúton odavinni.
A szeptember 15-ig életben lévő gabonaexport-tilalom kapcsán elmondta: Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közös állásponton van, ami az, hogy
az Európai Bizottságnak szeptember 15-e után is meg kell hosszabbítania az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, hiszen csak így védhetők meg az európai gazdálkodók érdekei.
A frontországok már eddig is értek el komoly eredményeket, és késztették irányváltásra Brüsszelt. Az öt határ menti tagállam közös fellépésének eredményeként sikerült elérni azt is, hogy az unió importtilalmat vezessen be, illetve az ukrán mezőgazdasági termények okozta dömping miatt a térség kárt szenvedett gazdálkodóinak az Európai Bizottság kompenzációt ítélt meg. Hazánk esetében ez az összeg 15,93 millió euró, ami inkább szimbolikus jellegű, ha az elszenvedett károk nagyságrendjéhez viszonyítjuk.
Nagy István július 19-én Varsóban találkozik a frontországok agrárminisztereivel, vagyis azokkal az országokéval, amelyeket leginkább érintenek az ukrán gabonaimport okozta piaci nehézségek. Ennek kapcsán elmondta:
– Ezután is arra törekszünk, hogy olyan közös európai megoldást találjunk a gabonapiaci helyzetre, amely figyelembe veszi a leginkább érintett határ menti országok megnövekedett terheit, a gazdálkodók érdekeit, és valódi, uniós szintű, közös teherviselést biztosít. Ezért hangsúlyozza a kormány minden lehetséges fórumon, hogy a háború nem jelent megoldást semmire, azt a lehető legrövidebb időn belül le kell zárni. Mikola Szolszkijj ukrán agrárminiszterrel tavaly júliusban Lvivben, idén áprilisban pedig Budapesten az Agrárminisztériumban tárgyaltunk. Fontos, hogy Kijev is megértse: az öt frontország fellépése nem Ukrajna ellen szól, és érdekeltek vagyunk a közös megoldásban, de meg kell védenünk gazdáink érdekeit, és fenn kell tartanunk a globális élelmezésbiztonságot. Európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Bár Brüsszel tett lépéseket, nyilvánvaló, hogy a probléma csupán az érintett tagállamoknak adott csekély összegű támogatással nem orvosolható – vélekedett.
Nagy István beszélt az éppen folyó aratásról is: az idei termés a tavalyi rendkívül tragikus év után jobbnak ígérkezik, ugyanakkor mennyiségben és hozamban is elmaradt az előzetesen várttól.
Arra a felvetésre, miszerint az átlagos vagy némileg azt meghaladó hozam mellett is veszteséges lehet a kalászosok termelése, és lát-e arra esélyt, hogy olyan szintre emelkedjenek az árak, amelyen már eredményes lehet a gazdálkodás, elmondta: a nyári aratású termények árait Európában a háború és az elmúlt időszak európai szárazságának következményei tudják megmozgatni. Az őszi betakarítás esetén pedig kérdés, hogy az El Nino ismételt beköszöntével hol, a világ mely mezőgazdasági régióiban lesznek hevesebb hőhullámok. Éppen ezért a gazdálkodóknak folyamatosan érdemes figyelni a hiteles piaci információkat, fontos, hogy naprakészek legyenek a kínálatban és az árakban. Nagy áremelkedések ugyan nem várhatók, mégsem érdemes minden rossz ajánlatot elfogadni – fogalmazott a tárcavezető.
Borítókép: Nagy István agrárminiszter (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
