Itt az összeg: ennyibe kerül az élet Budapesten egy egyetemistának

Egyértelműen a kollégium jelenti a legolcsóbb lakhatást az egyetemi hallgatóknak. Aki azonban piaci alapon kénytelen megoldani a helyzetét, attól függően, hogy szobát vagy garzonlakást bérel, 100–150 ezer forintot is fordíthat lakhatásra. Emiatt egyre több diák vállal munkát költségei fedezésére.

albérlet, kiadó lakás, garzon Fotó: Kallus György/Világ gazdaság Forrás: Kallus György/Világgazdaság

Minden tanév kezdetén komoly fejtörést okoz a hallgatóknak (nem csak a gólyáknak), hogyan oldják meg a választott egyetem városában a lakhatást. A helyzet az, hogy egyetemistának lenni még, ha valaki az ingyenes képzésben vesz is részt, nem olcsó „mulatság”. Különösen nem Budapesten, ahol a campusok többsége a belső kerületekben található. A külső kerületekben elhelyezkedő egyetemek környékén sem lehet olcsón szálláshoz jutni, miután ott is beárazzák a hallgatói keresletet. 

Egyértelműen a kollégium a legolcsóbb, 2018 óta bővültek a férőhelyek, nőtt a komfort. Fotó: Vas Népe/Ungár Tamás

Kollégium vagy albérlet?

– A kollégium és albérlet közül egyértelműen a kollégium „éri meg” jobban, akinek pedig nem jutott kollégiumi férőhely, többféle megoldás közül választhat – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ami a kollégiumi férőhelyeket illeti, azokból nincs elegendő a fővárosban, ám a térítés havidíja igen alacsony, legfeljebb tizennyolcezer forint. 

A vidéki egyetemvárosok a szállások terén előnyben vannak a szakértő szerint. Balogh László emlékeztetett: 2018 óta jelentős kollégiumfejlesztés zajlott az egyetemvárosokban, növelve az olcsó férőhelyek számát és persze a szállás minőségét, komfortját is.  

– Aki viszont piaci alapon kénytelen a lakhatást megoldani, és fontos számára a költségek minimalizálása, lényegében több megoldás közül választhat. A helyzet azonban az, hogy egyik sem olcsó, emiatt azok a diákok, akiknek a családja nem tudja, vagy nem akarja finanszírozni az egyetemi éveket, sokan vállalnak munkát a tanulás mellett – mondta Balogh László. 

Egy legfeljebb negyven négyzetméteres lakás (ezeket hívjuk garzonnak) bérleti díja Budapesten (a legbelső kerületeket leszámítva) nagyjából 120 ezer forint havonként, ehhez húsz-harmincezer forintos rezsiköltség társul (ha energiahatékony a lakás), így a havi lakhatási kiadás 150–160 ezer forintból kihozható egy hónapban. Ezek az árak nagyban függnek attól is, hogy mennyire található közel a lakás az egyetemhez vagy a tömegközlekedéshez. A diákok körében nagyon népszerű külső kerületekben ennél olcsóbban is meg lehet úszni egy garzon kibérlését, de 10-20 ezer forintnál többet nem igen lehet spórolni. A nagy gond a külső kerületekkel pont az, hogy messzebb vannak az oktatási intézménytől, így a hallgatóknak viszonylag sokat kell közlekedniük, ami ugyan pluszráfordítást nem igényel (jellemzően a belvárosban élők is vásárolnak bérletet), viszont a ki-be utazgatás már felemészti a pihenőidőt. 

Egyik legköltséghatékonyabb, ha több szaktárs vagy barát szobánként bérel ki egy lakást. Fotó: Shutterstock

Szobabérlés mint alternatíva

A hallgató bérelhet szobát is, ebben az esetben 70–80 ezer forintot fizet havonta, a ráeső rezsiköltséggel együtt pedig százezer forintot fordít lakhatásra. (A külső kerületekben a szobabérlés valamivel olcsóbb lehet, de megeshet, hogy sokkal szigorúbban kell igazodnia a főbérlő szabályaihoz.) 

Harmadik lehetőségként szóba jöhet, hogy több szaktárs vagy barát áll össze és közösen bérelnek lakást, ez az egyik legköltséghatékonyabb lehetőség, hiszen az első esetben is alkalmazható, csak a hely beosztása a problémás. Egy nagyobb (ami elegendő életteret ad a lakótársaknak) lakás – továbbra is a legolcsóbb kategóriánál maradva – havi háromszázezer forintba is kerülhet, viszont a költségek megoszlanak. Ilyen méretű ingatlannál érdemes harmadolni, vagyis ezzel a megoldással egy fő lakhatása nagyjából annyiból kihozható, mint egy szobabérlés. 

Igaz, ebben az esetben a lakhatás nem önálló, ám a hallgató ismerősökkel bérel közösen lakást, nem pedig idegenekkel lakik együtt. Saját maguk hozzák a szabályokat és csak magukhoz kell igazodniuk. 

Mivel mindenre lehet többet és persze duplaannyit költeni, így érdemes rögzíteni: Budapesten bármely lakhatási megoldással (észszerű kompromisszumokkal) havonta minimum 100–150 ezer forint kiadással kell számolnia egy egyetemistának vagy a családjának. Ezzel persze nincs vége a havi kiadásoknak, hiszen a háztartást személyre is kell szabni (teljesen mindegy, hogy egyedül vagy többedmagával él az hallgató). A takarítószerekre, mosó- és mosogatószerekre egy háztartásban havonta minimum (legolcsóbban WC-papírral együtt) 15 ezer forintot kell költeni. Ezt el lehet osztani, ha többen laknak együtt, de a tisztálkodási és piperecikkek esetében ez már kevésbé lehetséges. Így itt egy főre a legolcsóbb termékeket figyelembe véve havonta (takarékos felhasználás mellett) minimum 6000 forintot kell számolni. Ebben benne van például a tusfürdő, a sampon, a fogkrém, az illatszer, a testápoló vagy más krém. Idetartoznak az eldobható eszközök is, így a (női, férfi) borotva. Ezt és a lakástisztaságot biztosító szerek árát figyelembe véve egy főre a kemikáliák (és tényleg csak a legszükségesebbek) havi 11 ezer forint kiadást jelentenek – hangsúlyozottan egy főre számolva. 

A legdrágább az étkezés és a szórakozás

Az étel-ital beszerzése már nagyobb költségekkel jár. Az egyetemisták életvitelükből és persze a pénztárcájuk vékonysága miatt igyekeznek minél olcsóbban megúszni a heti tápanyagbevitelt, így ezeket a kiadásokat a legnehezebb számolni. 

Egy fő napi átlagos igénye minimum 2000 kalória, bár ahhoz, hogy megfelelően tudjon valaki huszonévesen teljesíteni, néha ennél is többre van szüksége. Egy kiegyensúlyozott táplálkozást követő háztartás forintosított kalóriaigénye egy főre kalóriánként 1,5-2 forintból kihozható (megfelelő rost-, szénhidrát-, zsír- és fehérjebevitellel), de ez nagyon komoly tervezést, tudást és persze odafigyelést igényel. Ezekből a számításokból az derül ki, hogy egy kiegyensúlyozott táplálkozást követve három-négy ezer forint napi kiadással megúszható az élelmiszer, ám hozzá kell tenni, hogy nem csak egyetemista, átlagos munkavállaló sem költ naponta ennyit a táplálkozására. Kompromisszumokkal, akciós feldolgozott élelmiszerekkel és némi koplalással ez a napi kiadás a mi számításaink szerint a felére csökkenthető – hangsúlyozottan kompromisszumokkal és az már nem minősül egészséges táplálkoznak. Hozzá kell tenni, hogy az egyetemisták hétfőtől péntekig, jó esetben csütörtökig kell számoljanak, a hét végét a családdal töltik, ahol a tápanyagdeficitüket pótolják, tehát a napi és ebből fakadóan a havi étkezési kiadásuk valóban megúszható átlagosan 36 ezer forintból, de nagy lemondások árán. Ha nincs családi segítség, akkor bizony ez az összeg a másfélszeresére ugorhat. 

Utolsó komolyabb kiadás a szórakozás. Egy átlagos egyetemista hetente legalább kétszer „szocializálódik” és fogyaszt különböző italokat (nem feltétlenül alkoholt, lehet az tea vagy cukros, koffeines ital). Mindent összevetve egy esti szórakozást nemigen lehet négyezer forintnál kisebb összegből megoldani, és a napközbeni szocializáció, kávézóban való beszélgetés sem olcsóbb, mint egy ezres. Heti két esti szórakozással és heti két kávézóba járással számolva a lazítás ára havonta akár 40 ezer forintra is rúghat.   

Mindent összeszámolva: lakhatással, háztartás fenntartással, tisztálkodással, étkezéssel és szórakozással egy egyetemista a fővárosban havonta 187–237 ezer forintból tud megélni. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)