A távmunka 2030-ra 800 milliárd dollárral csökkentheti a világ nagyvárosaiban található irodaházak értékét, mivel a pandémiapánik utáni trend növeli az irodák üresedési rátáját és lefelé nyomja a bérleti díjakat – állítja egy, az irodapiac kilátásaival foglalkozó friss felmérés. A CNN Business a McKinsey Global Institute üzleti tanácsadó jelentése alapján közölte: az irodák kihasználtsága harminc százalékkal a Covid előtti szint alatt stabilizálódott, miközben a munkavállalóknak csak 37 százaléka megy be minden nap az irodába.
A kutatás olyan további jelek sorát vázolja fel, amelyek azt mutatják, hogy a munkarendben a járvány alatt bekövetkezett tartós változások tovább csökkentik a kereskedelmi ingatlanok értékét egy olyan piacon, amit ráadásul az emelkedő kamatlábak is feszítenek. A múlt hónapban például az HSBC bankóriás jelentette be, hogy felére csökkenti globális központjának méretét, és a londoni Canary Wharf üzleti negyedben lévő impozáns tornyát egy sokkal kisebb, a városközponthoz közeli épületre cseréli le.
„A hibrid munka itt van és itt marad” – állítja a McKinsey tanulmánya, hozzátéve: „a városi ingatlanok a világ szupervárosaiban jelentős kihívásokkal néznek szembe. Ezek a kihívások veszélyeztethetik a városok költségvetési egyensúlyát, amelyek közül sok helyen már most is a hajléktalanság, a változó közlekedés állapotával és más sürgető problémák kezelésével küzdenek.”
A McKinsey kilenc olyan „szupersztár” várost vizsgált meg közelebbről, amelyek a világ városai bruttó hazai össztermékének aránytalanul nagy hányadát adják: Peking, Houston, London, New York, Párizs, München, San Francisco, Sanghaj és Tokió. Az ezekben a városokban becsült 800 milliárd dolláros értékvesztés 26 százalékos csökkenést jelent a 2019-es szinthez képest. Egy súlyosabb forgatókönyv esetén pedig az irodaterületek értéke akár 42 százalékkal is csökkenhet a tanácsadó cég szerint.
Az elemzés szerint az irodapiac értékére gyakorolt negatív hatás még komolyabb is lehet, ha az emelkedő kamatlábak is súlyosbítják azt. Hasonlóképpen erősebb lehet ez a hatás, ha a bajba jutott pénzintézetek úgy döntenek, hogy gyorsabban csökkentik az általuk finanszírozott vagy birtokolt ingatlanok árát. Már csak ezért is félő, hogy a kereskedelmi ingatlanok értékének visszaesése komoly veszteségeket okozhat a bankoknál, amelyek az iparág számos üzletét finanszírozzák. Ezt mutatja, hogy az Egyesült Államokban, ahol a hiteleket főként a kis- és közepes méretű bankok nyújtják, a hitelfeltételek máris szigorodtak.
