Hétről hétre egyre durvábban drágul az üzemanyag. Most már nem csupán néhány forintos változások tapasztalhatók a literenkénti árakban, hanem bőven két számjegyű áremelések követik egymást – írta a Világgazdaság, amely az előzmények ismertetése mellett a drágulás hátterét is feltárta. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón kiemelte, a drágulás mögött az áll, hogy az orosz importolaj tranzitdíját Ukrajna többször is megemelte. Ennek a következménye volt az is, hogy augusztusban a vártnál magasabban alakult a magyar infláció. És mivel az üzemanyag annak a fogyasztói kosárnak a része, amelyből a pénzromlás ütemét számolják, jelentős tételt képvisel.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
Jelenleg ott tartunk, hogy péntektől az átlagárak várhatóan az alábbiak szerint alakulnak majd:
- 95-ös benzin – 655 Ft/liter,
- gázolaj – 676 Ft/liter.
Miért drágul jelentősen az üzemanyag?
Az árösszetételben az egyik fő tényező a nyersolaj árfolyama, a másik pedig a különféle állami adótételek. Fontos még a finomított termékek tőzsdei árváltozásai, valamint a logisztikai költségek is. Ezekhez jönnek még hozzá az üzemanyagra rakódó adók és járulékok.
Az egyik legnagyobb tétel a jövedéki adó, amely jelenleg a benzin esetében 120 forint, a gázolajnál pedig 110,35 forint literenként. Ez az adónem emelkedik jövőre, egyszeri nagyobb drágulást hozva.
A kőolaj-készletezési díj literenként 4 forint, ez a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget illeti és a biztonsági készletre fordítják. Végezetül az általános forgalmi adót is meg kell fizetni. Az áfa a nettó ár 27 százaléka és mindegyik, előbb említett díjtételhez hozzá kell számolni.
Ezek a tételek nagyságrendileg 150 forint adótartalmat tesznek ki, ami a januári jövedéki adó emeléssel megközelíti majd a 200 forintot. Nagyjából így kapjuk meg a nagykereskedelmi árat, a kiskereskedők, tehát a töltőállomások pedig ehhez képest szabják meg a totemoszlopok számait.
A fogyasztói árak alakulásában nagy szerepet játszik a literenkénti bruttó üzemanyag árrés. A témában Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője tett közzé egy írást a napokban. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg
az átlag árrés 2019-ben jellemzően 50-60 forint volt literenként, 2023-ban már 130 forintra nőtt.
Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ez nem feltétlenül jelent nettó szinten magasabb nyereséget a kereskedőknek, mivel nőtt a rezsi és a fuvarköltség, a bérek is emelkedtek, ahogy az adótartalom is.
Ehhez jön hozzá még a tranzitdíjak drágulása. A Mol százhalombattai finomítója Ukrajnán és Horvátországon keresztül jut nyersanyaghoz a Barátság és az Adria (Janaf) csővezetékeken keresztül. Ukrajna júniustól tonnánként 17, augusztustól 21 eurót számít fel. Előtte ez 13,6 euró volt, a háború előtt pedig mindössze kilenc. Tehát csak ezen a csővezetéken háromszoros drágulás ment végbe másfél év alatt.
Horvátországi is jelentősen vámol a Világgazdaság cikke szerint, miután az Adria csővezeték tranzitdíjáról szóló szerződés 2022 végén lejárt. A Mol már tavaly nyáron megpróbált újat kötni, csakhogy a horvátok hónapokon keresztül egyszerűen nem adtak árajánlatot. Aztán amikor mégis, a piaci ár négy-ötszörösét kérték. akkor egy ideiglenes negyedéves szerződés lépett hatályba. Azóta sincs végleges megállapodás, a jelenlegi ideiglenes szerződés 2023 végéig szól, a konkrét árak pedig már nem ismertek, mivel üzleti titoknak minősülnek. Arányaiban annyi tudható, hogy a piaci összehasonlító ár ötszörösét teszik ki és kedvezmény sem várható. Ennek oka a Mol kiszolgáltatottsága és a horvát fél erőfölénye, mivel az orosz függőséget a horvát tranzitútvonal használatával lehet csökkenteni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
