A Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) nonprofit kutatóintézet, amelynek nemzetközi csapatában orvosok, ápolók, lézerkutatók, molekuláris biológusok, mérnökök és adatelemzők dolgoznak együtt egy új, molekuláris ujjlenyomatnak nevezett véralapú diagnosztikai rendszer fejlesztésén, tesztelésén és validálásán. Ez az eszköz olyan ultrarövid impulzusú lézertechnológián alapul, amely a személyek vérmintáinak molekuláris összetételét elemzi, és ezáltal nyomon követhetővé teheti az egészségi állapotuk változását, valamint segíthet észrevenni a kialakuló betegségek korai jeleit.
A vér molekuláris ujjlenyomatának megállapítása és az abban bekövetkező esetleges változások figyelemmel kísérése új távlatokat nyithat az orvosdiagnosztika területén, így a következő generációk jövőjére is pozitív hatással lehet.

Megelőzés és hatékony gyógyítás
Az orvostudomány egyik fontos felismerése, hogy egy betegség megelőzése sokkal könnyebb, mint annak kezelése. A XX. században sikeresen vették fel a harcot a fertőző betegségekkel, így az idő előtti elhalálozások száma is erőteljesen lecsökkent. Az elmúlt évtizedekben mindez azonban jelentősen megváltozott, mivel az 1990-es évek közepétől a nem fertőző betegségek sokkal nagyobb terhet róttak az egészségügyi ellátásra mint a fertőzőek. Míg a nem fertőző betegségek globálisan a halálozások 70 százalékáért felelősek, addig Magyarországon ez a szám 94 százalék.

A megelőző ellátás kiemelt célpontja a korai elhalálozások négy fő oka: a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a krónikus légzőszervi megbetegedések. Ezek közül a legelterjedtebbek a szív- és érrendszeri betegségek – megdöbbentő, hogy az általuk okozott halálesetek nyolcvan százaléka elkerülhető lenne megelőzéssel.
A megfelelő kezelés alkalmazása, más néven elsődleges megelőzés a tüneteket okozó betegségek kialakulásának megelőzésére összpontosít. Ez sajnos ma Magyarországon kevésbé hatékony, mint a nyugat-európai országokban, emiatt hazánkban rövidebb a várható egészséges élettartam.