Az elmúlt időszak kulcsterülete kétségkívül az energiaellátás lett. Az orosz–ukrán háború és a szankciós politika alapjaiban alakította át a korábbi évtizedek európai beszerzésit. Mindez tetézte a már korábban kirobbant energiaválság kedvezőtlen következményeit, elég csak az elszaladt árakra gondolni. A drágaság mellett még fontosabbá vált a kérdés: egyáltalán megoldható-e teljes biztonsággal Európa energiaellátása?
A kontinens az elmúlt telet egész szépen átvészelte, ám ennek súlyos ára volt. A kedvezően enyhe időjárás és a takarékosság mellett ugyanis az ipari termelés visszaesése járult hozzá az energiaigény csökkenéséhez. Több vállalat csődbe ment vagy korlátozta a működését. Nem beszélve arról, hogy cégek sora kezdett hozzá Európa elhagyásához. Magyarországon a kormányzat több intézkedésse sietett a vállalatok és a lakosság megsegítésére. Idetartoznak a különböző támogatási programok, a kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztás mértékéig.
A Központi Statisztikai Hivatal rámutatott arra is, hogy az idei év első negyedévében az ipari termelés mérséklődéséhez hozzájárult a kibocsátásból 3,1 százalékkal részesedő energiaipari termelés is, melynek volumene 24 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakáétól.
Ebben szerepet játszott az is, hogy a hazai, takarékosabb energiaigény (részben a megszokottnál enyhébb időjárás és a visszafogottabb feldolgozóipari teljesítmény hatására) tizenöt százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A csökkenő tendencia 2022 áprilisától tart. A villamosenergia-fogyasztásunk folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól, az idei első negyedév energiaigénye a 2022. azonos időszakánál 6,7 százalékkal volt alacsonyabb. A földgázfogyasztást szintén hasonló tendencia jellemezte, melynek mértéke 2022 februárjától minden hónapban alatta maradt az egy évvel azelőttinek. A 2023 első négy hónapjában elhasznált 3,8 milliárd köbméter 22 százalékkal volt kevesebb az előző évinél.
Az Energiaügyi Minisztérium nemrégiben szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi energiaválság mindenütt a fogyasztás visszafogását hozta magával, így nálunk is. Tavaly a megelőző évhez képest összességében mintegy 17 százalékkal kevesebb gázt használtunk fel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 2021-es lakossági igényekhez mért gáztárolói töltöttség mára meghaladta a 150 százalékot.
Így már jóval a fűtési szezon előtt, kizárólag belföldi forrásból is bőséges, hatmilliárd köbméteres készletmennyiség áll rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar családok fagyosabb télben is melegen tarthassák otthonaikat.
