Noha a két évvel ezelőttihez képest lassult Budapest lakosságszám-csökkenése, a kivándorlási folyamat nem várható, hogy megállna vagy megfordulna a következő években – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ismertette, a kivándorlók aránya éves szinten negyvenezer, míg a beköltözőké huszonötezer. Ennek hátterében az áll, hogy az azonos vagy hasonló adottságú Pest megyei ingatlanok gyakorta húsz-harminc százalékkal is olcsóbbak, ami azt is jelenti, hogy egy budapesti lakás vagy ház áráért nagyobb alapterületűt lehet kapni a főváros környéki településeken. A szakértő rámutatott, a nagyobb élettér, a kertes ház volt a fő mozgatórugó a csok-igénylők esetében, csaknem kétharmaduk ugyanis ilyen ingatlanokat részesített előnyben. Emlékeztetett ugyanakkor a vándorlás kétirányú folyamat, hiszen a felnövő generáció fiatal felnőttként jó eséllyel a nagyvárost részesíti előnyben, később pedig kintebb költözik, idősebb korában pedig akár ismét visszatér a fővárosba.
Az agglomeráció területe, kiterjedése is növekszik, akár szó szerint is: egyes népszerű települések, példéul Budaörs vagy Dunakeszi össze is épültek már a fővárossal, a budai oldal sztártelepülései még Érd, Biatorbágy, Törökbálint és újabban Diósd, a pesti oldalon pedig Gyál és Gyömrő – sorolta a szakértő. Ez az árakon is megmutatkozik, ahogyan távolodunk Budapesttől, úgy találunk egyre megfizethetőbb árú otthonokat. Ahonnan pedig a bejutás, akár autópályán, akár kellően sűrű és gyors tömegközlekedéssel megoldott, szintén felkerül az agglomerációs térképre. Ilyenek például Vác vagy Hatvan, a Balaton északkeleti csücskét és a Velencei-tó környező településeit pár éve már Budapest vonzáskörzetéhez soroljuk.
Az alacsonyabb átlagos négyzetméterárak, a budapesti egymillió forinthoz képest hat-hétszázezer forint – a megvehető alapterületben is megmutatkoznak – húzta alá a szakértő. Hiszen amíg Budapesten leggyakrabban a 40–60 négyzetméteres ingatlanok cserélnek gazdát, addig a vonzáskörzetben a kilencven négyzetméter körüliek adásvétele teszi ki a forgalom jelentős részét.
Egész más a helyzet a kiadó ingatlanok darabszáma és árazása tekintetében – hívta fel a figyelmet a szakértő. Amíg Budapesten átlagosan tízezer kiadó lakás található, addig az agglomerációban ennek szinte pontosan a tizedét hirdetik meg. A fővárosban átlagosan 240 ezer forint az egyhavi bérleti díj, a legdrágább V. és II. kerületekben ez háromszázezer, a külső déli kerületekben, a XX., a XXI. és XXIII. kerületben pedig már 150-160 ezer forintért lehet találni kiadó ingatlanokat. Ezzel szemben Érden hiába alacsonyabb a bérleti díj a fővárosihoz képest (180-200 ezer forint havonként), nem jelent akkora árelőnyt, mint ami egy eladó ház vagy lakás tekintetében mutatkozik. Noha a bérlés is olcsóbb – ismertette a szakértő – az árelőnyt elviszi az ingázás költsége. Hozzátette, a bérlők ráadásul akár helyszín tekintetében is rugalmasak. Könnyen meglehet, hogy jobban megéri nekik egy külső kerületben házat vagy lakást bérelni, ahonnan könnyebben és gyorsabban bejutnak a munkahelyeikre – zárta gondolatait a szakértő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
