A falusi csok is értékállóbbá teheti a házakat

A tavalyi rezsicsökkentés-módosítás nyomán értékállóbbnak bizonyultak a lakások a házaknál, főleg a korszerűbb ingatlanok esetében. A csökkenő kamatok és a csok plusz országos szinten mindenütt élénkülést hozhat a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. Ha felújításra is több forrás marad, az az ingatlanok értékét is növeli.

Debrecen, 2018. augusztus 12. Nemesné-Bogdándy Éva (b) gyerekeivel, Olíviával és Olivérrel játszik az udvaron. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) két gyerek után igényelhető támogatásának felhasználásával házat épített a debreceni Nemes család. Saját terveik alapján, 600 négyzetméteres telken készült el az egyszintes, 120 négyzetméteres hasznos lakóterületű épület, a város egyik zöld övezetében. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

A hazai teljes, körülbelül 4,5 milliós lakóingatlanállomány több mint hatvan százaléka a családi ház. A Covid-időszak alatt felértékelődött a családi házak, nyaralók szerepe a távmunka térhódításával. A fiatal házasok számára a gyerekek érkezésével, a család bővülésével, vagy az albérletből az első saját otthonba költözéskor ugyancsak sokszor reális alternatíva egy kisebb, megfizethető kertes ház megvétele – emlékeztetett lapunk megkeresésére Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója a házak értékállósága és a jövő évre vonatkozó várakozások kapcsán.

A csok helyébe a csok plusz lép, az összegkeretbe a magyarországi ingatlanok jelentős része belefér, a felújítással pedig az ingatlanok értéke is növekszik
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Szerinte komoly súllyal eshet latba például a hosszabb ingázási idő. Emellett az energiaköltségek emelkedése 2022-ben a családi házakat jobban érintette, ezért a koronavírus-járvány lecsengésével együtt relatív módon a kisebb (főleg az energiahatékonyabb) lakások ára nőtt jobban, a családi házak ára még nominálisan is csökkent. Ez főleg a régebben épült, energetikai szempontból nem felújított házak és nagyobb alapterületű házak esetében igaz.

Nagy Gyula kiemelte: áremelkedés alatt nominális áremelkedést értünk, reálértéken, inflációval korrigálva 2023-ban Magyarországon még csökkentek is az ingatlanpiaci árak. A piaci forgalom idei visszaeséséhez pedig a magas hitelkamatok és emiatt a jelzáloghitelezés jelentős visszaesése is hozzájárult – tette hozzá.

A 2024-es kilátásokról azt mondta, lassú javulás várható a lassan, de biztosan csökkenő kamatszintek miatt, és megjelentek olyan új támogatások (például a csok plusz), amelyek lendületet adhatnak a lakáspiacnak. Rámutatott azonban, mivel az országban nagyon nagy különbségek vannak a lakás- és házárakban, ezért ugyanaz a támogatási forma továbbra is lényegesen mást jelenthet régiótól, településtől függően.

Amíg az alacsonyabb árazású helyeken akár a vételár teljes egésze is finanszírozható volt a kedvezményes konstrukciókból, addig a drágább településeken pluszforrásokra volt szükség a lakásvásárláshoz. Az érkező csok plusz az előre gyermeket vállalók számára akár most ezeket a pluszforrásokat is kiválthatja – mutatott rá Nagy Gyula. Ugyanakkor a további gyermeket nem tervezők esetében elképzelhető, hogy a falusi csokos települések felé fordulnak, ilyen módon a két támogatási forma nem lesz konkurenciája egymásnak, sőt egyes esetekben kombinálható is.

Magyarország több mint 3150 települése közül 2630-ban érhető el a falusi csok. Az MBH Index elemzése szerint – ismertette Nagy Gyula – a falusi csok már eddig is nagy segítséget jelentett a lakás- vagy házvásárláshoz azoknak, akik legalább egy gyermeket előre vállaltak. Számszerűsítve: a két gyermeket tervezőknek 14 vármegyében nem kellett pluszforrást bevonni az állami mellé egy nyolcvan négyzetméteres ingatlan megvételéhez, és mindössze három olyan megye volt, ahol nem érte el az ingatlan bekerülési értékének 75 százalékát az állami segítség mértéke. A három gyermeket vállalók esetében tizenhét megyében voltak elegendőek az állami források egy 80 négyzetméteres ingatlan megvásárlására, és a fennmaradó kettőben is közelített a 100 százalékhoz az állami források lakásárhoz viszonyított aránya a falusi csokos településeken. A 2024-től érkező csok plusz a hiányzó forrásokat is kipótolhatja majd, illetve a jövő évtől jelentősen javulnak majd az egygyermekes családok lehetőségei is – ismertette az MBH Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója.

Nagy Gyula úgy vélekedett, a jövőre is megmaradó, illetve újonnan életbelépő lakástámogatási formák a kisebb, megfizethető családi házak forgalmát is élénkíthetik. Kérdés, a ház vételárának kifizetése után marad e még forrás az alapvető felújítások elvégzésére, ezért a piac élénkülésének további lökést adhatnának szerinte olyan új támogatási konstrukciók, amelyek az ingatlanok energetikai célú korszerűsítését még jobban elősegítenék, és persze az új tulajdonosok lakhatási körülménye, vele együtt az ingatlanállomány is javulna. Ma már egyértelműen látszik ugyanis, hogy az energetikailag korszerűbb, alacsonyabb rezsijű lakások, illetve családi házak értéke magasabb lesz a hasonló adottságú, de nem felújítottakéhoz képest.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)