– Versenyképességünk alapja a tudás, ez a legnagyobb érték a 21. században. A modern mezőgazdaságnak olyan felkészült, elmélyült tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akik megfelelő válaszokat tudnak adni az ágazat előtt álló kihívásokra – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a Debreceni Egyetem agrárkabinetjének Parlamentben tartott kihelyezett ülésén. A fórumon három hazai agrárképző egyetem és egy kutatóintézet kötött szövetségi és együttműködési megállapodásokat.
– Miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felállításával sikerült egy szervezet ernyője alá összefogni a magyar agrár- és élelmiszeripart, igen nagy sikernek tekinthető, hogy immár a tudományos szféra is az együttműködés útjára lépett – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére Jakab István. Mint mondta, évek óta dolgozott azon, hogy ez az összefogás létrejöjjön, hiszen kiemelkedően fontos az agrárium és élelmiszeripar fejlődése szempontjából az oktatás és tudomány minél gyorsabb és szélesebb körben való elterjesztése az érintett iparágakban is. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen komplex összefogások által a mezőgazdaságból élők igen könnyen jutnak a kamara szaktanácsadói hálózatán keresztül is a legfrissebb információkhoz és tudásanyagokhoz.
Stratégiai jelentőségű megállapodások születtek
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint a megállapodás stratégiai jelentőségű, hiszen a tudásbázisok összekapcsolásával hatékonyan reagálhatnak a kor kihívásaira. Hozzátette: az egyetem törekszik a számára stratégiai jelentőségű ágazatokban – agrárium, egészségipar – minél szélesebb platform létrehozására, ami előmozdítja az egyetem kompetenciáját az érintett területeken, és lehetővé teszi, hogy az ország számára fontos szektorokban az intézmény jobban kiaknázza a lehetőségeket. Ezen célkitűzés szem előtt tartásával jött létre a december elsejei mezőgazdasági és élelmiszeripari kabinetülés a Parlamentben. A tanácskozáson egyrészt a kormányzat, valamint meghatározó nagyvállalatok és iparági szövetségek vezetői megvitatták a fejlesztési és innovációs kérdéseket, másrészt speciális célok megfogalmazásával megállapodásokat kötött a Debreceni Egyetem a Széchenyi István Egyetem (SZIE) Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), valamint az Agrárközgazdasági Intézettel.
Előremutató szövetség jött létre
Szilvássy Zoltán tájékoztatása szerint a SZIE agrárkarával kötött megállapodás a már hosszú évtizedek óta tartó sikeres együttműködés folytatására irányul, melynek során közös kutatás-fejlesztési, innovációs, gyártási, kereskedelmi és marketingtevékenységgel hoztak létre a piacon versenyképes élelmiszeripari termékeket. Az együttműködés tejipari termékek, funkcionális élelmiszerek, illetve medical food készítmények előállításához szükséges takarmányozásra és előállítási tevékenységre terjed ki.
Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora rámutatott: a felsőoktatásban egyszerre van jelen a verseny és az együttműködés, ugyanakkor példaként tekinthet az agráriumra, mint az egymással versengő, mégis együttműködő szereplők leghatékonyabb rendszerére.
– A MATE rektorával, Gyuricza Csabával aláírt dokumentum az átlagos, egyetemek közötti együttműködésen túlmutató szövetségi megállapodás, amelynek értelmében a modern agrár- és élelmiszer-tudományi fejlesztések multidiszciplináris megközelítése mentén kívánjuk adottságainkat közösen hasznosítani – mondta Szilávssy Zoltán. A Debreceni Egyetem – egészségipari fókusza révén – az agrártudomány mellett kiemelkedő orvosi, klinikai és gyógyszerészi értékekkel tud a közös munkához hozzájárulni.
Megkeresésünkre Gyuricza Csaba ezt kiegészítve elmondta, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalakulásával, hazánkban létrejött egy olyan intézményrendszer, amely szinte a teljes magyarországi agrárium kutatási ás oktatási igényeit képes lefedni és kiszolgálni. – Ezt kívántuk olyan módon megerősíteni és kiterjeszteni, hogy szövetségi megállapodást kötöttünk a Debreceni Egyetemmel, így már azok a természettudományi és orvostudományi alapok is adottak lesznek ebben a társulásban, amelyek ez idáig csak külön, két egyetemen voltak megtalálhatóak – mondta Gyuricza Csaba. Ezen területeket közös képzési, kutatási és pályázati tevékenységekkel kívánja ösztönözni a két intézmény annak érdekében, hogy megteremtse azt az erős hazai élettudományi hátteret, amely a magyar kutatókra és hazai intézményekre alapozva képes releváns válaszokat adni az elkövetkező időszak legnagyobb problémáira – legyen szó termelésbiztonságról, genetikai alapokról, fenntarthatóságról vagy klímaváltozásról.