A magyar mezőgazdaság fejlődését jól szemlélteti, hogy az egy hektárra jutó hozzáadott érték 77,1 százalékkal nőtt 2010 és 2022 között – közölte az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára szerdán a Fejér vármegyei Mezőfalván. Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége rendezésében megtartott Szántóföldi Napok és AgrárgépShow kiállításon elmondta, Magyarország a hozzáadottérték-növekedést tekintve az ötödik legjobb eredményt érte el az Európai Unióban ebben az időszakban.
Az államtitkár rámutatott: a magyar agráriumban technológiai modernizáció zajlik, ezt jelzi, hogy tavaly a gazdálkodók 680 milliárd forintot költöttek el beruházásokra. Elmondta, hogy 2022-ben a Vidékfejlesztési program 226 milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, ami átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva 452 milliárdnyi fejlesztést eredményezett.
Közölte, hogy a termelékenység további növeléséhez jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági gépek értékesítése, amely tavaly elérte a 385 milliárd forintot.
Farkas Sándor kitért arra, hogy az ukrán gabonának biztosított szolidaritási folyosó véleménye szerint nem érte el eredeti célját, mert az ukrán gazdáknak más követelményeknek kell megfelelniük, így a magyar gabonánál lényegesen olcsóbban lehet megvásárolni az ukrán terményt, ami nehéz helyzetet idézett elő. Megoldásként azt javasolta, hogy az ukrán mezőgazdasági termények szállítására uniós forrást kell biztosítani, hogy eljuthassanak hagyományos felvevőpiacaikra.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az esetleges békekötés után megoldást kell találni arra, hogy Magyarország versenyképes maradjon a 40 millió hektárt művelő Ukrajnával szemben, amely társult tagként az uniós piacokat alapjaiban rengeti majd meg. Hangsúlyozta, hogy közös feladatot és felkészülést igényel a probléma, a V4-ek is közösen készülnek erre.
Arról is beszélt, hogy további gondokat okozhatnak azok a szavai szerint „őrült brüsszeli elképzelések”, miszerint a növényvédő szereket ki kell vonni, a talajművelés jelenlegi módját meg kell változtatni. Úgy vélte, a rendezvény segít az esetleges negatív hatások kivédésében, hiszen korszerű precíziós technológiák megismerésével, alkalmazásával a növényvédőszer-felhasználás csökkenthető, de szerinte a használatuk teljesen nem kerülhető el.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy Magyarország legnagyobb szántóföldi kiállításán az idén a fenntarthatóság van a középpontban, amely „egyre húsbavágóbb, ha a saját pénztárcájukon érzik a gazdák”. Ezért a 42 hektáros kiállítótéren az elmélet a gyakorlatban láthatóvá válik, és ezek segítik a gazdálkodók alkalmazkodását például egy, a múlt évihez hasonló aszályhoz, ami nagy lecke volt mindenkinek – mondta.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)
