Bár Magyarország területe alig több mint két százaléka Európáénak, tormából az európai termelés több mint egyharmadát adja.
– Méltán mondhatjuk, hogy „Magyarország Európa tormatermelési királya”, és ami még fontosabb, a magyar torma kiváló minőségű – mondta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter, aki ezt számokkal is alátámasztotta: a magyar gazdálkodók évente 10-12 ezer tonna tormát termelnek, ami az éves, harmincezer tonnás európai torma termesztésnek több mint egyharmada. Az agrártárca adatai szerint Magyarországon jelenleg 570 termelő 1228 hektáron termeszt tormát. A tormatermelés Hajdú-Bihar megyében koncentrálódik, itt található a termőterületek és termelők több mint 98 százaléka.
A hazai torma uniós szinten is kiemelkedő minőségét jelzi, hogy a „Hajdúsági torma” megnevezés 2008 óta uniós oltalom alatt áll, és 2021-től hungarikummá is vált. A miniszter szerint az oltalom alatt álló elnevezés (OEM) és a hungarikummá válás jó lehetőséget biztosít a piacon történő megkülönböztetésre és a stabil értékesítésre. Az agrártárca által közzétett pályázati menetrend szerint várhatóan 2024 második negyedévében hirdetik ki a földrajzi árujelzőkhöz, hagyományos különleges termékekhez kapcsolódó pályázatokat.
Ezekre három különböző jogcímen lehet majd pályázni. Nagy István kiemelte, hogy a támogatások célja az egyes előállítók, illetve az értéklánc szereplői közötti együttműködések erősítése.
A tormatermesztők számára is fontos információ, hogy az együttműködés irányulhat új földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék uniós elismertetésére, vagy kapcsolódhat a már oltalom alatt álló elnevezéshez is, például az adott termék minőségének növelésére, hírnevének és hitelességének kereskedelemben történő biztosítására. A közös agrárpolitika stratégiai tervében szereplő három támogatási jogcímhez az unió jogcímenként közel 1,3 millió eurót forrást biztosít.
A teljes cikk itt olvasható:
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Mindmegette.hu)
