Egymillió jogviszonyt vizsgál felül az adóhivatal

Nonszensznek nevezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, hogy a hatóság politikai célkitűzések mentén nyomozna a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom pénzgyűjtése miatt. A közéleti jelentőségű ügyek mellett Vágujhelyi Ferencet megkérdeztük a NAV fejlesztéseiről is. Ezek közül az államtitkár kiemelte, hogy új eljárást vezethetnek be a fiktív számlázás ellen, és beszélt még arról, hogy a pénztárgépek és a számlázóprogramok után a cégek bérszámfejtő rendszereit is beköthetik az adóhivatalhoz. Kitért arra is, hogy a NAV jelenleg egymillió lezáratlan munka- és más jogviszonyt vizsgál felül.

20231211 Budapest Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Arpad Kurucz

– Kívülről ugyanakkor máshogy is kinézhet a dolog: akadhatnak olyanok, akik a 99 Mozgalom botrányából csupán annyit érzékelnek, hogy a kormány egyik szervezete a kormány egyik politikai riválisát vizsgálja.

Vágujhelyi Ferenc Fotó: Kurucz Árpád

– Ha folytatjuk ezt a gondolatmenetet, akkor oda lyukadunk ki, hogy a NAV bátran nyomozzon azokban az ügyekben, amikor kábítószer-kereskedelemmel vagy prostitúcióval szerzett pénzt próbálnak tisztára mosni, de akkor nem, amikor politikához közel álló szervezetnél merül fel ilyen gyanú. Ez nonszensz.

– Lényeges körülmény, ha egy szervezetet a saját számlavezető bankja jelenti fel? Karácsonyéknál sajtóhírek szerint éppen ez történt, az OTP fordult a hatósághoz.

– A konkrétumoktól függetlenül azt mondhatom, ha egy bank feljelenti saját ügyfelét, azt a NAV nem söpörheti le az asztalról azért, nehogy politikai alapú döntést hozzon. Éppen ez lenne a politikai alapú döntés. Az adóhivatal a közteherviselési szabályok betartatásáért felelős szervezet, s legyen bárkinek bármilyen érzékelése, a törvény rendelkezései nem válogatnak az adóalanyok között aszerint, hogy adott pillanatban ki kormánypárti és ki ellenzéki.

– A másik nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyben – az eddig a médiában megjelent információk szerint – a praxisától eltiltott ügyvédet, Vig Mórt gyanúsítják több száz milliós számlagyár üzemeltetésével. Könnyű manapság számlagyárat működtetni?

– A válaszom az adott ügytől függetlenül egyértelmű: nem. Különösen a korábbi időkhöz képest. Ma már talán kevesen emlékeznek a 90-es évek elejére, az akkori áfarendszerre. Abban az időben megyei bontásban dolgozták fel kézzel a papíron beérkezett bevallásokat. Előfordult, nem is egyszer, hogy az adóhatóság a végére sem ért a papírmunkának addig a napig, amikor az államnak ki kellett fizetnie a visszaigényelt áfát. Akkor össznépi sport volt a számlagyártás. A kétezres évek elején országos rendszerre váltott az adóhivatal, nemsokára elektronizálták a folyamatot, ami megnehezítette a csalásokat. De messze nem iktatta ki azokat. Manapság ehhez képest elektronikus úton egy helyre futnak össze a valós idejű online számlaadatok, az uniós kereskedelem információi és a vámadatok, vagyis az EU-n kívüli területeket érintő ügyletek számai is. Ezekből az információkból a NAV viselkedéselemzést végez, számlázási gyakorlatot rajzol fel, mégpedig az úgynevezett gépi mélytanulás, vagyis lényegében a mesterséges intelligencia segítségével.

– Szóval a gép keresi az adócsalókat.

– Nem kizárólag, a gép mindenre nem képes. Ha számlagyárról beszélünk, két típust különböztethetünk meg. Ha valamely vállalkozás csak ezzel foglalkozik, az online számla rendszerén hamar fennakad: a levonásba helyezett tételeknél ugyanis megkeressük, hogy az áfát befizették-e. Ezek az esetek akár pár hónapon belül kibukhatnak. Más a helyzet akkor, ha egy cég ténylegesen működik, ügymenete valós, de egyfajta mellékesként fiktív számlákat is kiállít. A mesterséges intelligencia szerepe itt értékelődik fel. Rendszerünk ugyanis folyamatosan keres.

– De mit keres?

– Eltérést. Sokszor nincs is konkrét cél vagy kétséget ébresztő körülmény. De a rendszer eltérést tapasztal, jelzi, hogy az adott cég működése, jellemzői valamilyen szempontból különböznek a nagy átlagtól. S ekkor lépnek színre az ellenőrök. Hozzáteszem: mivel az e-áfa elindulásával alapvetően változik meg a vállalkozások és a NAV kapcsolata, új helyzetbe, szerepbe kerülnek revizoraink is.

– Január elején indult el a NAV egyik legújabb fejlesztése: ezentúl az adóhivatal áfabevallást készít minden vállalkozásnak. Nagyon leegyszerűsítve ez volna az e-áfa. Hogyan változtat az új szisztéma a folyamatokon?

– Elöljáróban ki kell emelnem, hogy az e-áfa a jelenlegi formájában nem kötelező, ahhoz önként lehet csatlakozni. Nincs is céldátum arra nézvést, mikortól kell mindenkinek ezt alkalmaznia. Most, ha úgy tetszik, a teszt időszaka zajlik, tehát az adózók és mi is próbálgatjuk a rendszert, amely egyébként hatalmas újítás. Számlák milliárdjainak adatait futtatjuk itt össze, idekerülnek az online számlázás és az online kasszák információi mellett az uniós és a vámadatok, valamint a fordított áfás tételek. Mindezt egy képernyőre gyűjtjük össze, tesszük ki, amit az adózók megnézhetnek webes felületen, de kommunikálhatnak a NAV-val a számviteli rendszereiken keresztül is. S nemcsak megnézhetik, adott pontokon módosíthatnak is, ahogy most még készíthetnek bevallást hagyományos módon is. A döntés tehát az övék.

– Mennyiben változik az ellenőrzés menete?

– Sokban, megszűnik a revizorok adminiszratív feladatainak nagy része. Az adatok egyeztetését a gép végzi majd el, a csalások bizonyos része azonnal kiütközik. Ezzel nyilván meg is szűnik. Az adóellenőrök az adatok közötti molyolás helyett ezután szinte csak a tényleges gazdasági folyamatokat, kapcsolatokat elemzik, ami szintén a visszaélések visszaszorítását segítheti. De ne csak a törvénysértésekről beszéljünk, a rendszer lényege ugyanis az, hogy az adózóknak egyszerűbb legyen a dolguk. S ezt hamarosan külön eljárás is szolgálhatja.

– A gazdasági szereplőknek újabb procedúrával kell megismerkedniük? A múltbéli tapasztalatok alapján ez talán nem mindenkit tölt el örömmel.

– Pedig lenne rá ok. Egyelőre csupán elképzelésről beszélhetünk, de ennek lényege az, hogy ha – nevezzük az egyszerűség kedvéért így – „A” cég szeretne elszámolni egy számlát, de azt a NAV nem látja, úgy megkeressük a számla állítólagos kibocsátóját, „B” céget, és jelezzük neki a helyzetet. Vagyis visszamutatjuk, hogy üzlettársa milyen számlát mutatott be. Az érintettek javíthatnák a hibájukat, vagy ha ezt nem tennék meg, a helyzet gyorsan egyértelmű lenne. Bízunk abban, hogy a terv hamar valósággá válhat, az új eljárástípus nagyot lendíthetne az adómorálon. Ennél nagyobb jelentősége talán csak annak a most zajló fejlesztésnek lenne, amely a foglalkoztatás ügyét helyezné új alapokra.

– Kitaláltak egy hatékony módszert a feketefoglalkoztatás ellen?

– Olyan rendszeren dolgozunk, amelyet – bizton állíthatom – még sehol a világon nem alakítottak ki. Ha a szisztéma zöld lámpát kap, a munkaügyekben ezentúl nem lesz bevallás.

– Ezt hogyan érnék el?

– Úgy, hogy az adóhivatal összekapcsolódna a munkaadók bérszámfejtő rendszereivel, így az ottani adatokról, változásokról a NAV azonnal, valós időben tudomást szerez. Ha például valaki új állást kap, ha fizetés nélküli szabadságra megy, ha kijelentik vagy bármi más történik a munkaviszony alatt, ami hatósági szempontból érdekes, azt a bérszámfejtő rendszer közölné. Az adminisztráció lényegében nulla, a csalás kockázata minimális, miközben a munkavállók védelme a lehető legnagyobb. Ráadásul az állam dolga is könnyebb lenne, ugyanis minden érintett kormányzati, állami szervezet megkapná a NAV-tól az összesített adatokat. A fejlesztés – amelyet kormánybiztosként magam felügyelek – nagyon jól halad. Igyekszünk is, a megoldást az Európai Unió és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, azaz az OECD szakmai fórumai is élénk érdeklődéssel figyelik.

– Akad más feladata is a NAV-nak a munkaügyeknél?

– Igen, és nem is apróságról van szó, le kell zárnunk ugyanis az úgynevezett hibásan nyitva maradt jogviszonyokat. Kicsit érthetőbben fogalmazva arról van szó, hogy megannyi munkavállalót nem jelentettek ki, amikor elhagyták korábbi munkahelyüket. Lehet, hogy az érintettek egy részének azóta sincs állása, de az is megeshet, hogy már a sokadik munkahelyükön vannak. Mindegy is, az biztos, hogy a hivatalos adatok futó, élőnek látszó jogviszonyt mutatnak, holott az a valóságban már esetenként réges rég nem az. Számításaink szerint meghaladja az egymilliót az ilyen jogviszonyok száma. A rendezéshez hozzáfogtunk. Fontos, hogy ebben az esetben a munkavállalót nem érte hátrány, egyszerűen egy hivatalos mozzanat, a kijelentés elmaradt, amit pótolni kell.

– Máskor viszont nagyon is kár éri a dolgozókat, igaz, akkor nem a kijelentés a probléma, hanem az, hogy az érintettet nem jelentették be.

– Ráadásul ilyenkor a kár nem is csekély. A munkavállalótól ugyanis a munkáltató levonja a járulékokat, azt azonban nem fizeti be az államkasszának, így az érintett nem szerez jogot a társadalombiztosítás ellátásaira, elsősorban is nyugdíjra. Az efféle helyzet úgy kerülhető el a legkönnyebben, ha a munkavállalók rendszeresen ellenőrzik helyzetüket. Ezt pedig manapság nagyon egyszerűen el lehet végezni a NAV telefonos applikációjával a NAV-Mobilban, ez legfeljebb egy-két perc. Fejlesztésünk már jó ideje elérhető. Érdemes mindenkinek időről időre rákattintania saját adataira, hiszen az egészségügyi ellátás és a nyugdíj, ilyen értelemben a jövő múlhat rajta. Ha pedig valaki úgy találja, hogy adatai hiányosak, hogy nincs bejelentve, jelezze munkáltatójának. Ha nem jut eredményre, keresse az adóhivatalt!

Borítókép: Vágujhelyi Ferenc (Fotó: Kurucz Árpád)