Molnár Dániel szerint az Eurostat adatközlései közül kiemelendő az ipari termelés és a termék-külkereskedelem novemberi alakulásának hétfői megjelenése, a szerdán ismertetett decemberi inflációs adatok, valamint az építőipari termelés csütörtökön megjelenő novemberi adata.
Októberben az Európai Unió ipari termelése havi alapon 0,5, míg éves bázison 5,5 százalékkal esett vissza. Vagyis az ipari termelés gyengélkedése nem magyar sajátosság, az EU szinte egészét sújtja a kereslet visszaesése a magas kamatok, valamint a reálbérek csökkenése eredményeként. Októberben tíz százalék feletti visszaesést mutatott a holland, az ír és az észt ipari termelés is, de a belga is 9,4 százalékkal zsugorodott éves alapon. Várhatóan a novemberi adatok is hasonló képet mutatnak az övezet egészét tekintve.
Októberben az Európai Unió termék-külkereskedelmi mérlege 9,4 milliárd eurós többletet mutatott, szemben az egy évvel korábbi 39,5 milliárd eurós hiánnyal. A javulás oka, hogy amíg az import értéke az energiaárak mérséklődése, valamint a belső kereslet visszafogása miatt 19,6 százalékkal visszaesett egy év alatt, addig az export csökkenése csupán 1,4 százalékot tett ki.
Az előzetes adatokból tudjuk, hogy az eurózóna inflációja a novemberi 2,4 százalékról 2,9 százalékra gyorsult decemberre, miközben havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek az árak – sorolta Molnár Dániel.
Hozzátette: ugyanakkor
az alapvető árfolyamatokat jobban leíró, az energiaárak, az élelmiszerárak és az alkoholos italok, dohánytermékek árváltozásának hatásától szűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 3,4 százalékra mérséklődött, vagyis tovább folytatódott a dezinfláció az eurózónában,
azonban az EKB kétszázalékos célja még mindig messze van. A szerdai adatközlésből megismerhetjük a részletes adatokat, illetve az Európai Unió egészének áremelkedési ütemét, továbbá hogy azon belül hol helyezkedik el a magyar adat.
Októberben az építőipar termelése havi alapon 0,6, míg éves bázison 0,4 százalékkal csökkent az Európai Unióban. Az ágazat teljesítménye az elmúlt időszakban hónapról hónapra ingadozott az EU-ban is, amely szintén a szigorú kamatkörnyezetre, illetve a gazdasági bizonytalanságra visszavezethető alacsonyabb beruházási hajlandósággal magyarázható. Tagországonként azonban jelentős eltérések adódnak: amíg októberben Romániában 9,2, Spanyolországban 8,3, Lengyelországban 7,5, Szlovéniában pedig 7,2 százalékkal nőtt éves alapon az építőipar termelésének volumene, addig Franciaországban 3,3, Belgiumban 3,5, Svédországban 4,6, Finnországban pedig 7,3 százalékkal visszaesett – sorolta az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!