A Központi Statisztikai Hivatal a héten mindösszesen egy adatot, a novemberi építőipari termelést közli – ismertette lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Októberben az építőipar termelése éves alapon 0,1, míg havi alapon egy százalékkal bővült, az ágazat teljesítménye összességében 2022 júniusa óta stagnál. Az építőipar nehéz helyzetében szerepet játszik a magas kamatkörnyezet és a gazdasági lassulás miatt visszaeső beruházások a versenyszférában, valamint az uniós források visszatartása – mutatott rá az elemző.
A fokozódó hitelezési aktivitásnak, illetve a felszabadított uniós forrásoknak köszönhetően ugyanakkor az idei évben már megindulhat az építőipar felfutása – tette hozzá. Erre azért is szükség van, mert október végén az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene 31 százalékkal elmaradt megelőző évi szintjétől, és az építőipar teljesítményének visszaesése az ipari teljesítményben is megjelenik.
A Magyar Nemzeti Bank két fontos adatot közöl a héten: hétfőn a folyó fizetési mérleg novemberi egyenlegét, míg csütörtökön a jegybanki tartalékok december végi szintjét.
Októberben a folyó fizetési mérleg 73,7 milliárd forintos többletet mutatott, amely az áru- és szolgáltatásegyenleg 400,1 milliárd forintos többletéből és a jövedelmek egyenlegének 326,5 milliárd forintos hiányából tevődött össze. Nem okozna meglepetést, ha a novemberi folyó fizetési mérleg is többletet mutatna. A folyó fizetési mérleg egyenlege egy év alatt érdemben javult, köszönhetően a külkereskedelmi mérleg alakulásának, ahol az importot a fogyasztás és a beruházások visszaesése mellett az energiaárak javulása is mérsékelte, miközben az exportteljesítmény fennmaradt, ugyanakkor a jövedelemegyenleg romlott a magasabb profitkiáramlás okán – ismertette Molnár Dániel. November végén a jegybank nemzetközi tartalékainak értéke megközelítette a 40,9 milliárd eurót, amely a megelőző hónaphoz képest közel 0,5 milliárd eurós növekedést jelent. Decemberben nőhetett a tartalékok értéke az arany árfolyamának emelkedése, illetve a megérkező uniós előlegek eredményeként.
Molnár Dániel szerint az Eurostat adatközlései közül kiemelendő az ipari termelés és a termék-külkereskedelem novemberi alakulásának hétfői megjelenése, a szerdán ismertetett decemberi inflációs adatok, valamint az építőipari termelés csütörtökön megjelenő novemberi adata.
Októberben az Európai Unió ipari termelése havi alapon 0,5, míg éves bázison 5,5 százalékkal esett vissza. Vagyis az ipari termelés gyengélkedése nem magyar sajátosság, az EU szinte egészét sújtja a kereslet visszaesése a magas kamatok, valamint a reálbérek csökkenése eredményeként. Októberben tíz százalék feletti visszaesést mutatott a holland, az ír és az észt ipari termelés is, de a belga is 9,4 százalékkal zsugorodott éves alapon. Várhatóan a novemberi adatok is hasonló képet mutatnak az övezet egészét tekintve.
Októberben az Európai Unió termék-külkereskedelmi mérlege 9,4 milliárd eurós többletet mutatott, szemben az egy évvel korábbi 39,5 milliárd eurós hiánnyal. A javulás oka, hogy amíg az import értéke az energiaárak mérséklődése, valamint a belső kereslet visszafogása miatt 19,6 százalékkal visszaesett egy év alatt, addig az export csökkenése csupán 1,4 százalékot tett ki.
Az előzetes adatokból tudjuk, hogy az eurózóna inflációja a novemberi 2,4 százalékról 2,9 százalékra gyorsult decemberre, miközben havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek az árak – sorolta Molnár Dániel.
Hozzátette: ugyanakkor
az alapvető árfolyamatokat jobban leíró, az energiaárak, az élelmiszerárak és az alkoholos italok, dohánytermékek árváltozásának hatásától szűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 3,4 százalékra mérséklődött, vagyis tovább folytatódott a dezinfláció az eurózónában,
azonban az EKB kétszázalékos célja még mindig messze van. A szerdai adatközlésből megismerhetjük a részletes adatokat, illetve az Európai Unió egészének áremelkedési ütemét, továbbá hogy azon belül hol helyezkedik el a magyar adat.
Októberben az építőipar termelése havi alapon 0,6, míg éves bázison 0,4 százalékkal csökkent az Európai Unióban. Az ágazat teljesítménye az elmúlt időszakban hónapról hónapra ingadozott az EU-ban is, amely szintén a szigorú kamatkörnyezetre, illetve a gazdasági bizonytalanságra visszavezethető alacsonyabb beruházási hajlandósággal magyarázható. Tagországonként azonban jelentős eltérések adódnak: amíg októberben Romániában 9,2, Spanyolországban 8,3, Lengyelországban 7,5, Szlovéniában pedig 7,2 százalékkal nőtt éves alapon az építőipar termelésének volumene, addig Franciaországban 3,3, Belgiumban 3,5, Svédországban 4,6, Finnországban pedig 7,3 százalékkal visszaesett – sorolta az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
