A héten a Központi Statisztikai Hivatal adatközlései közül a szerdán megjelenő negyedik negyedéves GDP-adat lesz a legfontosabb, de érdemes megemlíteni a kedden megjelenő decemberi részletes ipari termelési adatokat, illetve a szerdán napvilágot látó, szintén decemberi építőipari adatokat – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. Emlékeztetett, az ipari termelés az előzetes adatok szerint decemberben havi alapon 0,3 százalékkal mérséklődött, míg az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyers adatok szerint 13,7, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 8,7 százalékkal esett vissza. A gyenge ipari teljesítményben a munkanapok számának alakulásán kívül szerepet játszott a gyenge külső kereslet is, amelyen belül kiemelhetjük a német gazdaság teljesítményét, amely havi alapon 1,6, míg éves alapon három százalékkal csökkent a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján – sorolta az elemző. A második becslésből kiderül az egyes iparágak részletes teljesítménye, illetve a rendelésállomány alakulása.
A harmadik negyedévben a GDP kedvezően alakult: a magyar gazdaságnak sikerült kikerülnie a technikai recesszióból, és negyedéves alapon 0,9 százalékot bővülést elérnie – bár ez még mindig 0,4 százalékos csökkenést jelentett éves alapon.
– A negyedik negyedévben várakozásaink szerint negyedéves alapon ismét nőhetett a gazdaság teljesítménye – ám a korábban vártnál kisebb mértékben, tekintettel a gyenge ipari teljesítményre. Ugyanakkor a mérséklődő inflációt figyelembe véve negyedéves alapon a fogyasztás már felfelé húzhatta a gazdaság teljesítményét, de jó eredményt várunk például a turizmustól is – sorolta Regős Gábor. Mindezeket összevetve a negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévhez képest 0,5 százalékkal, míg az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékkal növekedhetett. Ez azt jelenti, hogy éves összehasonlításban nem sikerült elkerülni a recessziót, melynek mértéke 0,6 százalék lehetett. A negyedik negyedév adata azért is fontos, mert az áthúzódó hatások miatt ez befolyásolja az év első három negyedévének éves alapú növekedését – tette hozzá.
Az építőipar termelése novemberben éves alapon 12,8, havi alapon 2,6 százalékkal csökkent. A visszaesésben a kereslet csökkenésének van a legnagyobb szerepe: az uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, illetve az állami és önkormányzati forráshiány egyaránt visszafogta a beruházásokat, így az építőipari keresletet is – mutatott rá Regős Gábor. Hozzátette, ezek alapján decemberben is csökkenhetett éves alapon az ágazat teljesítménye, havi alapon nem kizárható a bővülés, hiszen a havi volumenindexek esetében jellemző, hogy a növekedés és a mérséklődés felváltva követik egymást. Érdemes lesz figyelni a rendelésállomány alakulását, hiszen az uniós források egy részének felszabadulásával, illetve a kamatok csökkenésével a rendelésállomány lassan növekedésnek indulhat.
Ami a nemzetközi színteret illeti, az Eurostat heti adatközlései közül a szerdán megjelenő negyedik negyedéves GDP-adatot, illetve a decemberi építőipari adatokat, valamint a csütörtökön napvilágot látó decemberi termékkülkereskedelmi adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint.
Az előzetes gyorsbecslés alapján a negyedik negyedévben az eurózóna és az Európai Unió gazdasága is stagnált éves alapon, miközben az egy évvel korábbihoz képest minimális, 0,1, illetve 0,2 százalékos növekedést értek el. Szerdán kiderül, hogy az Eurostat megerősíti-e az első becslés adatait.
Az építőipar teljesítménye novemberben az eurózónában és az Európai Unióban is egy százalékkal csökkent havi alapon, miközben az egy évvel korábbihoz képest 2,2, illetve 2,1 százalékos volt a visszaesés értéke. Azaz a viszonylag magas kamatkörnyezet Európa-szerte visszafogja az építési beruházásokat – emelte ki Regős Gábor.. Az egyes tagországokban az ágazat teljesítménye jelentős eltérést mutatott. A legnagyobb visszaesés Magyarországon volt (12,8 százalék, itt az uniós források visszatartása is szerepet játszott), ezt követte Finnország (–6,9 százalék) és Csehország (–6,5 százalék). A legnagyobb növekedést Románia (14,4 százalék), Szlovénia (11,6 százalék) és Spanyolország (9,7 százalék) könyvelhette el – sorolta az elemző.
Novemberben az Európai Unió külkereskedelmi egyenlege 19,2 milliárd eurós többletet mutatott az egy évvel korábbi 22 milliárd eurós deficit után. Az export értéke egy év alatt 5,1 százalékkal csökkent, miközben az importé 20,5 százalékkal lett alacsonyabb. Az import jelentős csökkenésében szerepet játszhatott az energiaárak mérséklődése – az Európai Unió energiából nettó importőr, így az energiaárak alakulása nagyban befolyásolja az egyenleget. Ugyanakkor a gyenge ipari adatok és az alacsony belső kereslet nyomán valószínűsíthető a volumenek csökkenése is. Decemberben az egyenleg a novemberihez hasonló mértékű javulást érhetett el.
Az Egyesült Államok adatközlései közül a kedden megjelenő januári inflációs adatokat érdemes megemlíteni. Decemberben az infláció havi alapon a novemberi 0,1 százalékról decemberre 0,3 százalékra gyorsult, míg az éves index 3,4 százalékot tett ki, ami szintén gyorsulást jelent az előző havi 3,1 százalék után. Az inflációs adat a monetáris politika szempontjából jelent fontos indikációt, hiszen nem egyértelmű, hogy a Fed mikor kezd a monetáris politikájának lazításába.
A monetáris politika heti eseményei közül a román jegybank keddi kamatdöntő ülését érdemes kiemelni még Regős Gábor szerint. Romániában a monetáris politika lazítása még nem kezdődött meg, az irányadó ráta továbbra is hét százalék. – A mostani ülésen sem számítunk még a román monetáris politika lazítására, arra áprilisban vagy májusban kerülhet először sor – tette hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
