A Debreceni Egyetem újonnan létrejövő kutató intézetéhez több, az akkumulátorgyártásban és -fejlesztésben jártas külföldi szakember is csatlakozik. A hazai kutatások az itthon is megjelenő gyártási technológia további zöldítését és hatékonyabbá tételét szolgálják, és a környezet állapotának változásait mérő monitoringrendszer által szolgáltatott adatok biztosítják majd az alapokat.
Szilvássy Zoltán rektor értékelése szerint az energiatermelés, az energiaraktározás már most is kulcskérdés, nem véletlen, hogy a fenntarthatóság, a megújuló energiákra épülő gazdaság, a zöldítés ma minden magát valamire tartó országnak, kormánynak, szervezetnek programja.
Ebbe beleértendők a betelepülő nagyüzemek és maga az egyetem is, ahol meglehetősen jól felszerelt kutatócsoportok figyelik árgus szemekkel, hogy a Debrecenben rohamosan növekvő iparosítás kapcsán mi történik a levegővel, mi történik a talajban, a vízben, mennyire sikeres a biodiverzitás megőrzése.
A rektor elmondta: a betelepülő akkumulátorgyártók is világossá tették, hogy érdekeltek a zöldítésben, amikor megállapodást kötöttek a várossal és az egyetemmel a környezetvédelmi kérdések kezeléséről, illetve az egyetemi akkumulátorkutató intézet felállításáról. – A laboratórium lehetőséget teremt majd arra, hogy a technológiai folyamatok indikátorai alapján segítsünk észlelni, ha a gyár területén kívül valami nem megfelelően történik, és közösen, a technológia átalakításával biztonságosabbá és hatékonyabbá tegyük a termelésüket – fogalmazott a rektor.
Ahogyan a BMW az autógyártásban, úgy az idetelepült kínai gyártók anyacégei magas minőségű technológiát képviselnek a saját területükön. Úgymond topkategóriás technológiát hoznak Magyarországra, és ez az, mire maga a hazai tudományos szakma is kíváncsi. Több vezető szakember is úgy értékeli, meglehetősen komoly „kincs” az akkumulátortechnológia fejlesztésébe belelátni és hosszabb távon jelentős versenyelőnyt jelenthet a hazai mérnököknek.
A Debreceni Egyetem is foglalkozik cink-levegő technológián alapuló akkumulátorkutatásokkal. Ezek korábbi változatai már használatosak a hallókészülékekben, szemészeti területeken. A mostani kutatások azt célozzák, hogy a szilárdtest-akkumulátorok a jelenleginél többször legyenek tölthetők, illetve méretük is kisebb legyen.
Kun Róbert, a Magyar Akkumulátorszövetség K+F+I vezetője az akkumulátoripart a zöld-energiaátmenet kulcskomponensének nevezte. Kiemelte, az elektrokémiai és energiatárolási fejlesztések gyorsan haladnak előre. Bár a forradalmi előrelépést hozó lítium-ionos megoldás utáni második generációs fejlesztések eredményeit tükröző akkumulátorok csak most kerülnek piacra, tíz éven belül számolni kell az ötödik generáció belépésével is.
A gyártók jelzései és tudományos publikációk azonban azt támasztják alá, hogy az akkumulátorgyártás réteges technológiája a későbbiekben sem változik, így megalapozatlanok azok a félelmek, amelyek szerint a most épülő gyárak rövidesen haszontalanok lesznek.
A Zöld életre valók program segítségével a nagyközönség is ízelítőt kapott az e-mobilitás jövőjéből, ami már sokkal inkább a jelen. A gyerekeket játékos közlekedésbiztonsági oktatásra várták, ahol az elméleti felkészítést követezően rollerekkel, elektromos motorokkal és egyéb közlekedési eszközökkel vehették birtokba az ideiglenes KRESZ-pályát. Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta: nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a zöldátállásban rejlő lehetőség már velünk van, ahogy a jövő technológiája is, és arra vár, hogy kipróbáljuk.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Julian Stratenschulte)
