Egyre több magyar cég nyer nagy közbeszerzést más uniós tagállamban

Az elérhető adatok szerint 2022-ben 350 magyar székhelyű vállalkozás nyert el nagy értékű közbeszerzést az EU más tagállamaiban. Az adat csaknem háromszorosa a korábbiaknak – erről beszélt lapunknak a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Kovács Lászlót kérdeztük még a hídpénzbotrányról, a magyar eljárások ellenőrzéséről és érintettük azt is, hogy valóban Magyarország-e a legkorruptabb állam az unióban.

20240213 Budapest Dr. Kovács László a Közbeszerzési Hatóság elnöke Fotó: Vémi Zoltán VZ Világgazdaság VG

– A helyzet rámutat némi fonákságra. Először is a TI-t nem közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a kiíró. A közérdekű bejelentés alapján bekértük a TI és a BKK közötti megállapodás dokumentumait is. Mivel ehhez a megbízáshoz nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni, azt a Közbeszerzési Hatóság nem vizsgálhatta meg. Az általunk megismert dokumentumokból ugyanakkor tudható, hogy a civil szervezet ötmillió forint plusz áfáért vállalta el a munkát, amihez alvállalkozót nem vett igénybe. Ezután két mozzanatot kell kiemelni. Az egyik, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó rendkívül fontos szereplő: átlátja a beruházás minden fontos mozzanatát, ismeri a lehetséges buktatókat, ellenőriz, kiszűri a hibákat. Ehhez olyan szaktudás és tapasztalat kell, ami más, közbeszerzésekkel hivatásszerűen nem foglalkozó személyeknek nem lehet meg. Másrészt a hídfelújítás a legösszetettebb építési munkálatok közé tartozik, annak folyamatát közbeszerzési szempontból kevesen ismerik igazán. Mindezek és a magyar közbeszerzési piac sajátosságai alapján egészen egyszerűen kizárható, hogy a TI-nek meglenne a szükséges, rendkívül speciális közbeszerzési-, illetve a beszerzés tárgya szerinti szaktudása ahhoz, hogy megítélhessen egy olyan jellegű eljárást, mint amilyen a Lánchíd felújításáé volt.

– Szabálytalannak nevezhető, hogy a BKK mégis alkalmazta erre a munkára a Transparencyt?

– A tudható tények alapján nagy kérdés, hogy a megrendelő meggyőződött-e, és ha igen, miként a TI feladatra való alkalmasságáról, és hogy ez alapján volt-e valós teljesítés a szerződés szerint. Ez persze csupán a szakmai alapokon nyugvó véleményem, a kérdést, mint említettem, hatóságilag nem vizsgálhattuk, megállapítást nem tehettünk.

– A Transparency International bezzeg tett megállapításokat, igaz, más megközelítésben. A szervezet nemrégiben közreadta korrupciós rangsorát, eszerint Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban. Nem utolsósorban a közbeszerzések miatt.

– A civil szervezet mércéje nem alkalmas a korrupció valós megítélésére, s ezt maga a TI ismeri el akkor, amikor rögzíti: csupán azt mérik, hogy egyes szereplők hogyan érzékelik a korrupciót. Tehát nem tényekre, hanem az általuk megkérdezettek „érzékelésére” alapítják megállapításaikat. Az ilyen összeállítások csupán arra jók, hogy összemossanak jelenségeket.

– Rangsorához a Transparency értékelést is fűzött, ebben pedig egyebek mellett rögzítette: az egyajánlatos eljárások csökkenése önmagában nem elegendő, mert ettől szerintük nem állnak helyre a hazai piaci viszonyok.

– Az uniós források folyósításáért az Európai Bizottság egyik elvárása az volt Magyarországgal szemben, hogy csökkentsük azoknak a közbeszerzéseknek az arányát, ahol csak egy induló van. Vagyis legyen kevesebb egyajánlatos eljárás. Az uniós forrásból fedezett közbeszerzéseknél már a célul kitűzött 15 százalék alatt van a magyar mutató, most az a feladat, hogy a hazai finanszírozású eljárásoknál is 15 százalék alá menjen a ráta. Hozzáteszem: 

uniós összevetésben eddig sem volt kirívóan sok egyajánlatos eljárás Magyarországon, a csökkentéssel nyilván méginkább belesimulunk az uniós átlagba. 

A másik a verseny kérdése. Idehaza tavaly egy közbeszerzési eljárásra átlagosan majdnem nyolc pályázó jutott, az érték egy évvel korábban még hét alatt volt. Közbeszerzéseinkben tehát van verseny, ami az elmúlt évben nőtt is. Kár ennek az ellenkezőjét állítani, ez ugyanis tény, nem pedig „érzékelés”.

– Az ön megítélése szerint kellő mértékű ez a verseny?

– A közbeszerzéseknél a verseny soha nem lehet elég széles körű, nem véletlen, hogy a hatóság a maga eszközeivel is igyekszik tenni a bővítésért. Az egyik legfontosabb feladatunk mindig is az eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése volt. A közbeszerzés nem veheti kezdetét, ha a hirdetmény hibás, vagy jogellenes tartalmú, így fontos adat, hogy a múlt esztendőben több mint 28 ezer esetben kértük a hirdetmény kijavítást a kiíróktól. Ezekre a vizsgálatokra idén – éppen a verseny garantálása miatt – még nagyobb erőt összpontosítunk, a hirdetmények rögzítik ugyanis a részvétel feltételeit, a közpénz elköltésének kiinduló körülményeit. A verseny tisztaságát emellett egy új szabály is elősegítheti. Közbeszerzési eljárás során több alkalommal is összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenni és az ajánlatkérőnek az eljárásba bevontak érdekeltségeit is vizsgálnia kell. Ezt a Közbeszerzési Hatóság részletesen kidolgozott útmutatóval is támogatja.

– Ha már a vizsgálatoknál tartunk: az esetleges összebeszélést hogyan tudja kiszűrni a hivatal?

– Az összebeszélés a közbeszerzésekben nem is olyan egyszerű, megvannak annak a nyilvánvaló jelei. Ilyen például, ha több hasonló esetben ugyanaz a nyertes, ugyanazok a vesztesek, esetleg ugyanazon tanácsadó vett részt több gyanús közbeszerzésben. Ilyen ügyek miatt időről időre feljelentést is tesz a Közbeszerzési Hatóság. Tavaly nagyjából féltucat alkalommal fordultunk a nyomozóhatóságokhoz.

– Visszatérve a versenyre: a magyar cégek hogyan szerepelnek a nemzetközi, azon belül is az európai uniós piaci küzdelmekben?

– A legfrissebb információk ezügyben 2022-ből származnak, ebben a körben nekünk is az uniós statisztikákra kell támaszkodnunk. Abban az évben 350 olyan vállalkozás nyert el uniós értékhatár feletti, tehát például építési beruházás esetén legalább 1,8 milliárd forintos közbeszerzést az Európai Unió valamely tagállamában, amelynek Magyarországon van a székhelye. A legtöbbet, több mint 230-at Lengyelországban, 35-öt Németországban, de vittek el magyar cégek nagy megrendeléseket Szlovákiában, Belgiumban, Ausztriában és Csehországban is.

– Mit mutat a hosszabb távú statisztika: előretörőben vannak a magyar cégek az EU-ban?

– Az adatok alapján azt mondhatom: igen. 2020-ban 130 magyar székhelyű cég nyert jelentős értékű közbeszerzést az unió más országában, 2021-ben pedig 103. Innen nézve a 2022-es érték kiugrónak nevezhető.

Borítókép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke (Fotó: Vémi Zoltán)