Egyre több magyar cég nyer nagy közbeszerzést más uniós tagállamban

Az elérhető adatok szerint 2022-ben 350 magyar székhelyű vállalkozás nyert el nagy értékű közbeszerzést az EU más tagállamaiban. Az adat csaknem háromszorosa a korábbiaknak – erről beszélt lapunknak a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Kovács Lászlót kérdeztük még a hídpénzbotrányról, a magyar eljárások ellenőrzéséről és érintettük azt is, hogy valóban Magyarország-e a legkorruptabb állam az unióban.

2024. 03. 26. 5:21
20240213_kovacslaszlo_004_VZ
20240213 Budapest Dr. Kovács László a Közbeszerzési Hatóság elnöke Fotó: Vémi Zoltán VZ Világgazdaság VG
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az utóbbi időben több olyan ügy is adott beszédtémát a hazai nyilvánosságban, amely így vagy úgy, de érintette a közbeszerzések kérdését. Bizonyosan záporoznak a hatósághoz a sajtó- és más megkeresések.

– Nem mondhatnám. Négy éve vezetem a Közbeszerzési Hatóságot, és kezdettől azt tapasztalom, hogy sokat beszélnek idehaza a közbeszerzésekről, de legtöbbször csak olyanok, akik nem értenek hozzá. Minket a legritkábban kérdeznek meg.

20240213_kovacslaszlo_004_VZ
Kovács László: a hatóság a maga eszközeivel is igyekszik erősíteni a területen a versenyt (Fotó: Vémi Zoltán)

– Ebben az esetben térjünk ki az elmúlt hónapok néhány ügyére, elsőként a tavaly novemberben kipattant, hídpénzbotrányként emlegetett esetre. Ennek lényege, hogy pozícióba kerülése után a Karácsony Gergely-féle balliberális városvezetés a korábbit félretéve új közbeszerzést írt ki a Lánchíd felújítására. A kivitelezés ötmilliárd forinttal megdrágult, és utóbb fény derült egy másfél milliárdos gyanús pénzmozgásra. A hatóság vizsgálta a körülményeket?

– Közbeszerzési szempontból volt dolgunk a Lánchíd-felújítás megismételt eljárásával. A városvezetés jogsértő tartalmú pályázati felhívást nyújtott be a Közbeszerzési Hatósághoz ellenőrzésre: a referenciára hosszabb időt jelölt meg annál, mint amennyit a jogszabály megengedett. Igyekeztek érveket felhozni, de a jogszabálytól nem lehet eltérni. A Közbeszerzési Hatóság figyelmeztetésére a kiírást végül módosították. Ezután az eljáráshoz kapcsolódóan közérdekű bejelentés érkezett hozzánk, melynek vizsgálata után jogorvoslati eljárást kezdeményeztünk, ebben a Közbeszerzési Döntőbizottság szabálytalanságokat állapított meg az alvállalkozók bevonásának körülményei miatt és bírságot szabott ki. A kivitelező azonban a bírósági felülvizsgálat során eljárási kifogással élt, arra hivatkozva, hogy leteltek a vizsgálatra lehetőséget adó határidők. Bár a kifogást a bíróság elfogadta, ez nem változtatott azon, hogy az alvállalkozókat szabálytalanul vonták be.

– A Lánchíd-felújítás közbeszerzésének átláthatóságát a Transparency International Magyarország (TI) volt hivatva garantálni, azt ugyanakkor később a szervezet vezetője maga ismerte el, hogy nem állt alkalmazásukban úgynevezett akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. Ennek van jelentősége?

– A helyzet rámutat némi fonákságra. Először is a TI-t nem közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a kiíró. A közérdekű bejelentés alapján bekértük a TI és a BKK közötti megállapodás dokumentumait is. Mivel ehhez a megbízáshoz nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni, azt a Közbeszerzési Hatóság nem vizsgálhatta meg. Az általunk megismert dokumentumokból ugyanakkor tudható, hogy a civil szervezet ötmillió forint plusz áfáért vállalta el a munkát, amihez alvállalkozót nem vett igénybe. Ezután két mozzanatot kell kiemelni. Az egyik, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó rendkívül fontos szereplő: átlátja a beruházás minden fontos mozzanatát, ismeri a lehetséges buktatókat, ellenőriz, kiszűri a hibákat. Ehhez olyan szaktudás és tapasztalat kell, ami más, közbeszerzésekkel hivatásszerűen nem foglalkozó személyeknek nem lehet meg. Másrészt a hídfelújítás a legösszetettebb építési munkálatok közé tartozik, annak folyamatát közbeszerzési szempontból kevesen ismerik igazán. Mindezek és a magyar közbeszerzési piac sajátosságai alapján egészen egyszerűen kizárható, hogy a TI-nek meglenne a szükséges, rendkívül speciális közbeszerzési-, illetve a beszerzés tárgya szerinti szaktudása ahhoz, hogy megítélhessen egy olyan jellegű eljárást, mint amilyen a Lánchíd felújításáé volt.

– Szabálytalannak nevezhető, hogy a BKK mégis alkalmazta erre a munkára a Transparencyt?

– A tudható tények alapján nagy kérdés, hogy a megrendelő meggyőződött-e, és ha igen, miként a TI feladatra való alkalmasságáról, és hogy ez alapján volt-e valós teljesítés a szerződés szerint. Ez persze csupán a szakmai alapokon nyugvó véleményem, a kérdést, mint említettem, hatóságilag nem vizsgálhattuk, megállapítást nem tehettünk.

– A Transparency International bezzeg tett megállapításokat, igaz, más megközelítésben. A szervezet nemrégiben közreadta korrupciós rangsorát, eszerint Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban. Nem utolsósorban a közbeszerzések miatt.

– A civil szervezet mércéje nem alkalmas a korrupció valós megítélésére, s ezt maga a TI ismeri el akkor, amikor rögzíti: csupán azt mérik, hogy egyes szereplők hogyan érzékelik a korrupciót. Tehát nem tényekre, hanem az általuk megkérdezettek „érzékelésére” alapítják megállapításaikat. Az ilyen összeállítások csupán arra jók, hogy összemossanak jelenségeket.

– Rangsorához a Transparency értékelést is fűzött, ebben pedig egyebek mellett rögzítette: az egyajánlatos eljárások csökkenése önmagában nem elegendő, mert ettől szerintük nem állnak helyre a hazai piaci viszonyok.

– Az uniós források folyósításáért az Európai Bizottság egyik elvárása az volt Magyarországgal szemben, hogy csökkentsük azoknak a közbeszerzéseknek az arányát, ahol csak egy induló van. Vagyis legyen kevesebb egyajánlatos eljárás. Az uniós forrásból fedezett közbeszerzéseknél már a célul kitűzött 15 százalék alatt van a magyar mutató, most az a feladat, hogy a hazai finanszírozású eljárásoknál is 15 százalék alá menjen a ráta. Hozzáteszem: 

uniós összevetésben eddig sem volt kirívóan sok egyajánlatos eljárás Magyarországon, a csökkentéssel nyilván méginkább belesimulunk az uniós átlagba. 

A másik a verseny kérdése. Idehaza tavaly egy közbeszerzési eljárásra átlagosan majdnem nyolc pályázó jutott, az érték egy évvel korábban még hét alatt volt. Közbeszerzéseinkben tehát van verseny, ami az elmúlt évben nőtt is. Kár ennek az ellenkezőjét állítani, ez ugyanis tény, nem pedig „érzékelés”.

– Az ön megítélése szerint kellő mértékű ez a verseny?

– A közbeszerzéseknél a verseny soha nem lehet elég széles körű, nem véletlen, hogy a hatóság a maga eszközeivel is igyekszik tenni a bővítésért. Az egyik legfontosabb feladatunk mindig is az eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése volt. A közbeszerzés nem veheti kezdetét, ha a hirdetmény hibás, vagy jogellenes tartalmú, így fontos adat, hogy a múlt esztendőben több mint 28 ezer esetben kértük a hirdetmény kijavítást a kiíróktól. Ezekre a vizsgálatokra idén – éppen a verseny garantálása miatt – még nagyobb erőt összpontosítunk, a hirdetmények rögzítik ugyanis a részvétel feltételeit, a közpénz elköltésének kiinduló körülményeit. A verseny tisztaságát emellett egy új szabály is elősegítheti. Közbeszerzési eljárás során több alkalommal is összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenni és az ajánlatkérőnek az eljárásba bevontak érdekeltségeit is vizsgálnia kell. Ezt a Közbeszerzési Hatóság részletesen kidolgozott útmutatóval is támogatja.

– Ha már a vizsgálatoknál tartunk: az esetleges összebeszélést hogyan tudja kiszűrni a hivatal?

– Az összebeszélés a közbeszerzésekben nem is olyan egyszerű, megvannak annak a nyilvánvaló jelei. Ilyen például, ha több hasonló esetben ugyanaz a nyertes, ugyanazok a vesztesek, esetleg ugyanazon tanácsadó vett részt több gyanús közbeszerzésben. Ilyen ügyek miatt időről időre feljelentést is tesz a Közbeszerzési Hatóság. Tavaly nagyjából féltucat alkalommal fordultunk a nyomozóhatóságokhoz.

– Visszatérve a versenyre: a magyar cégek hogyan szerepelnek a nemzetközi, azon belül is az európai uniós piaci küzdelmekben?

– A legfrissebb információk ezügyben 2022-ből származnak, ebben a körben nekünk is az uniós statisztikákra kell támaszkodnunk. Abban az évben 350 olyan vállalkozás nyert el uniós értékhatár feletti, tehát például építési beruházás esetén legalább 1,8 milliárd forintos közbeszerzést az Európai Unió valamely tagállamában, amelynek Magyarországon van a székhelye. A legtöbbet, több mint 230-at Lengyelországban, 35-öt Németországban, de vittek el magyar cégek nagy megrendeléseket Szlovákiában, Belgiumban, Ausztriában és Csehországban is.

– Mit mutat a hosszabb távú statisztika: előretörőben vannak a magyar cégek az EU-ban?

– Az adatok alapján azt mondhatom: igen. 2020-ban 130 magyar székhelyű cég nyert jelentős értékű közbeszerzést az unió más országában, 2021-ben pedig 103. Innen nézve a 2022-es érték kiugrónak nevezhető.

Borítókép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke (Fotó: Vémi Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.