Miközben Európa még épp hogy csak kiheverte a keleti határain kirobbant konfliktus kezdeti sokkját, és próbál úrrá lenni annak további sorsán, máris újabb háború kopogtatott a kontinens ajtaján. Tavaly október 7-én a Hamász fegyveresei „bibliai kegyetlenségű” csapást mértek Izraelre, lángba borítva ezzel az egyébként is hányattatott sorsú régiót. Az európai döntéshozók figyelme most mindinkább délre fordul, hogy megakadályozzák a konfliktus eszkalációját. Ugyanakkor a térségre irányuló megkülönböztetett figyelmet nemcsak a heves harcok, hanem az ellátásbiztonsági, gazdasági és energiapiaci aktualitások is erősen indokolhatják. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika-üzletága legújabb tanulmányában az észak-afrikai régió energiaföldrajzával foglalkozik. A Maghreb-térség szénhidrogénkészletei ugyanis jelentősen erősíthetik az európai ellátásbiztonságot.
Olcsó energia, bőséges munkaerő
Az észak-afrikai térség mindig is kiemelt fontosságú volt Európa szempontjából, ugyanis a területen lévő országok nagy része gazdag szénhidrogénkészletekkel rendelkezik, nem beszélve a még feltáratlan, sekély, partmenti területekről. A „Maghreb” kifejezés arabul nyugatot jelent, amely az észak-afrikai arab világ nyugati és keleti térségét hivatott megkülönböztetni. Ez a régió a Nílustól nyugatra és a Szaharától északra fekvő terület. Az itt található országok közé tartozik Marokkó, Algéria, Líbia, Tunézia és több spanyol exklávé, de olykor még Mauritániát is ide tagolják be. Ezeknek az országoknak – Marokkó kivételével – jelentős kőolaj- és földgázkészletük, valamint számos, a földgáz és kőolaj európai továbbítására alkalmas csővezetékes és tengeri infrastruktúrájuk van.
„Az olcsó energia és bőséges munkaerő megfelelő elegye, a kellő politikai stabilitással karöltve rakétaként ívelheti fel a térség országainak versenyképességét. Ez, mindamellett, hogy jelentős gazdasági lehetőségekkel kecsegtethet Európának, akár még az illegális migráció okozta egyre fokozódó nyomást is mérsékelheti” – olvasható a tanulmányban.
A régió legnyugatibb országának, Marokkónak dinamikusan növekedett az energiafelhasználása az elmúlt három évtizedben, azonban az országnak nincs jelentős szénhidrogénkészlete. A keleti szomszédjával, Algériával fennálló súlyos politikai konfliktusai okán pedig csak nagy nehézségek árán tudja biztosítani saját energiaellátását. Ezzel szemben Algéria szinte kiapadhatatlan készletek fölött diszponál, energiaipara évről évre rekordokat dönt: az ország fejlett infrastruktúrával és számos, még fel nem tárt lelőhellyel rendelkezik – a világ egyik legnagyobb földgázkészlettel rendelkező országa. A nyersanyag-értékesítésből származó exportbevételei az energiaválság hatására jelentősen növekedtek, és közvetlen összeköttetése Európa irányába lehetőséget ad számára, hogy tovább erősítse az európai ellátásbiztonságban betöltött pozícióját.
