A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) három adattal jelentkezik: csütörtökön jelennek meg a márciusi inflációs adatok, míg pénteken a februári építőipari adatok, illetve a februári ipari teljesítmény második becslése lát napvilágot. Februárban az infláció a várakozásoknál kedvezőbben alakult, éves alapon 3,7, míg havi alapon 0,7 százalékot tett ki, azaz továbbra is a jegybanki célsávban tartózkodott. Várakozásom szerint márciusban mind a havi, mind az éves infláció a februárival azonos szinten maradhatott – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, a márciusi áremelkedésben két tényező lesz meghatározó: egyrészt a szolgáltatások átárazódása, másrészt pedig a forint árfolyamgyengülésének árakra gyakorolt hatása.

(Fotó: Kurucz Árpád)
Az építőipar termelése januárban kedvezően alakult – ismertette Regős Gábor. Éves alapon 17,2, míg havi alapon 10,2 százalékkal nőtt. Bár a teljesítmény növekedését indukálhatja a rendelésállomány bővülését, amelyben szerepe van a kamatkörnyezet csökkenésének, illetve az uniós források fokozatos megnyílásának, azonban ez nem egyik napról a másikra következik be: a január végi rendelésállomány még 14,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, annak ellenére is, hogy az új szerződések volumene 21,5 százalékkal bővült. Ez alapján tehát a havi volumenindexben valószínűsíthető valamekkora korrekció februárban – magyarázta Regős Gábor.
Februárban az ipar teljesítménye az első becslés alapján kedvezően alakult: éves alapon 1,8, míg havi alapon 3,5 százalékkal növekedett a teljesítmény, azaz bár a gyenge külső kereslet jelentősebb növekedést nem tesz lehetővé, de az ágazat teljesítménye minimálisan azért tud bővülni. A második becslésből kiderül az egyes ágazatok teljesítménye, illetve a rendelésállomány alakulása.
Kedden teszi közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás március végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Februárban a költségvetési folyamatok kedvezőtlenül alakultak, az első két havi hiány 1704 milliárd forint volt, mely az éves előirányzat 67,8 százaléka – emlékeztetett Regős Gábor. Rámutatott ugyanakkor, a magas februári hiányban egyaránt szerepet játszottak egyedi tételek (13. havi nyugdíj kifizetése, jelentős mértékű Prémium Magyar Állampapír kamatfizetés), illetve struktuális problémák – az utóbbihoz elsősorban az áfabevételek 1,2 százalékos csökkenése sorolható, miközben a februári kiskereskedelmi forgalom alakulása 4,4 százalékos növekedést indokolt volna. Az 1700 milliárd forintos hiányból a kamatkiadások 855,4 milliárd forintot, míg a 13. havi nyugdíj 450-500 milliárd forintot tett ki. Remélhetőleg tehát márciusban a februárinál jóval kisebb hiányról ad számot a Pénzügyminisztérium.