Hazánkban ritka a greenwashing

Az Egyesült Királyság hatóságai a vállalkozások globális forgalmának tizedét bírságolhatják, ha bebizonyosodik a zöldmosás. A lapunknak nyilatkozó ügyvéd szerint a greenwashing idehaza jóval ritkább. Ha gyanakszunk arra, hogy marketinfogásról van szó, tudunk hová fordulni jogorvoslatért.

Az Egyesült Királyságban 2024-ben tíz nagyvállalkozásból négyet súlyos pénzbírsággal sújtanak zöldmosás miatt, mivel a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság jelentős szigorítása hatályba lép. A magyarul zöldmosásnak vagy zöldre festésnek fordítható jelenség,

 a greeenwashing azt jelenti, hogy egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét.

 A zöldnek vagy környezetbarát előállítási módúnak mondott termékekkel a környezettudatos vásárolókat célozzák.

A greenwashing idehaza is megjelent, viszont elég szigorú szabályok vonatkoznak arra, mikor tekinthető egy termék környezettudatosnak
Fotó: Faludi Imre

Kiterjedt európai uniós és magyar szabályozás foglalja keretrendszerbe a környezetbarát jellegre utaló állításokat, jelzéseket, a cégek felé alapelvárás az ágazatspecifikus előírások ismerete is a fogyasztóvédelmi szabályok mellett – írta korábban a témában Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Lapunk megkeresésére elmondta, a greenwashing, avagy „zöldre mosás” jelenségével kiemelten foglalkozó magyar Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyik legutóbbi, a környezetvédelemhez kötődő állítások kapcsán elkészített, piacelemzéséhez kapcsolódó, januárjában publikált tanulmánya szerint egy 7000 darabos, reprezentatív mintát kiválasztva összességében a reklámok bő három százaléka tartalmazott fenntarthatósági üzenetet, míg további öt százalék keltette implicit módon annak az érzetét, hogy fenntarthatóságot képvisel az adott termék. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a felmérések szerint egyre környezettudatosabbak vagyunk.

Termékkategóriánként az adott kategória valamennyi reklámja közül legnagyobb arányban a háztartási cikkekről állították, hogy zöldek, ha pedig az összes termékreklámot nézzük, mindössze 23 százaléka támasztotta alá az üzenetét tanúsítványokkal, kutatásokkal, minősítésekkel. Nagy Andrea Magdolna rámutatott, összességében nem minden iparágban és nem extrém gyakori az említett jelenség, kétségtelen, hogy sajnos jelen van, miközben sok fogyasztó nincs tisztában a zöld állítások pontos tartalmával és sok esetben félreérti azokat.

Nagy Andrea Magdolna aláhúzta, 

azok a vállalkozások és termékek nevezhetőek „zöldnek”, melyek

 esetében az adott vállalkozás előzetesen feltérképezte, hogy a termékei előállítása, fogyasztása, használata során milyen típusú környezetterhelések keletkeznek, vagyis 

elvégezték az életciklus-elemzést,

ami alapján az adott cég pontosan láthatja, mely területeken a legnagyobb a környezeti terhelése a termékének.

Nagy Andrea Magdolna rámutatott, nem mindig könnyű hiteles információhoz jutni, különösen mert az utóbbi években megsokszorozódott a gyártók, forgalmazók által használt, a termékek kedvező környezeti hatásának alátámasztására szolgáló szimbólumok, jelölések száma. Érdemes továbbá szkeptikusnak lenni, és amikor túl tágan megfogalmazott „zöld” állítással találkozik a vásárló – pl. az olvassa, hogy a termék „környezetbarát”, „környezetkímélő”, „fenntartható”, illetve nem derül ki számára egyértelműen, hogy pontosan miben áll a pozitív környezeti hatás – mondjuk víz-, vagy energia-megtakarításban.

Hazánkban a már említett Gazdasági Versenyhivatal mellett a vármegyei kormányhivatalok berkeiben működő fogyasztóvédelmi hatóságok is jogosultak ellenőrizni a cégek zöld kommunikációit, amely vizsgálatok során kiderülhet, marketingfogásról van-e szó. Ugyanígy e két hatóságnál tehetünk panaszt, ha úgy érezzük, megtévesztettek bennünket – ismertette az ügyvéd. Hozzátette, mindez pedig azért fontos, mert az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet egyik piackutatásának eredménye szerint a legtöbb európai uniós tagállamban hatással van a fogyasztók termékpreferenciáira a megvásárolni kívánt termék környezeti hatása és a fogyasztók 61 százaléka, ha nem is döntő szempontként, de legalább részben figyelembe veszi a környezetvédelemmel kapcsolatos információkat.