Nagy Andrea Magdolna rámutatott, nem mindig könnyű hiteles információhoz jutni, különösen mert az utóbbi években megsokszorozódott a gyártók, forgalmazók által használt, a termékek kedvező környezeti hatásának alátámasztására szolgáló szimbólumok, jelölések száma. Érdemes továbbá szkeptikusnak lenni, és amikor túl tágan megfogalmazott „zöld” állítással találkozik a vásárló – pl. az olvassa, hogy a termék „környezetbarát”, „környezetkímélő”, „fenntartható”, illetve nem derül ki számára egyértelműen, hogy pontosan miben áll a pozitív környezeti hatás – mondjuk víz-, vagy energia-megtakarításban.
Hazánkban a már említett Gazdasági Versenyhivatal mellett a vármegyei kormányhivatalok berkeiben működő fogyasztóvédelmi hatóságok is jogosultak ellenőrizni a cégek zöld kommunikációit, amely vizsgálatok során kiderülhet, marketingfogásról van-e szó. Ugyanígy e két hatóságnál tehetünk panaszt, ha úgy érezzük, megtévesztettek bennünket – ismertette az ügyvéd. Hozzátette, mindez pedig azért fontos, mert az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet egyik piackutatásának eredménye szerint a legtöbb európai uniós tagállamban hatással van a fogyasztók termékpreferenciáira a megvásárolni kívánt termék környezeti hatása és a fogyasztók 61 százaléka, ha nem is döntő szempontként, de legalább részben figyelembe veszi a környezetvédelemmel kapcsolatos információkat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!