Már régen nem az élelmiszerek vagy az üzemanyagok húzzák a magyarországi árdinamikát, sokkal inkább a szolgáltatások inflációja. Miközben áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszer-infláció mindössze egyszázalékos volt, a szolgáltatások még mindig majdnem két számjegyű mértékben emelkedtek, ráadásul továbbra is érzékelhető az a jelenség, amelynek káros jellegére éppen a legutóbbi kamatdöntés után Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hívta fel a figyelmet. Ugyanis hiába a múlté a tíz százalék fölötti átlagos drágulás, a visszatekintő átárazásban pont ezt a korábbi magas inflációt veszik alapul a cégek. A jelenség eddig csak a pénzügyi szektorban volt jellemző, tehát korántsem általános, ám az utóbbi időben máshol is felütötte a fejét – írja a Világgazdaság.
Az általános szerződési feltételek alapján viszonylag egyértelműen beazonosítható kör: a bankok, biztosítók és a telekommunikációs vállalatokra jellemző leginkább ez a gyakorlat
– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki felidézi: Virág Barnabás a kamatdöntés utáni szokásos háttérbeszélgetésen mutatott egy ábrát, amely szerint nagyjából a szolgáltatások inflációjának az egyharmada ered visszatekintő átárazásból. Az elemző szerint ez úgy jöhetett össze, hogy az MNB előbb azokat a szektorokat azonosította, amelyek ilyen módon működnek, és azoknak az inflációját súlyozta a piaci szolgáltatásokon belül. Alapos a gyanú, hogy az említett telekommunikációs cégekre, bankokra és biztosítókra utalt Virág Barnabás.
Az éttermi szolgáltatások inflációja szintén kifejezetten magas, ezt ugyan nem visszatekintő átárazásnak nevezzük, de hasonló ahhoz. Egy lényeges különbséggel: az ő esetükben még érthető, hogy az elmúlt egy év 40-50 százalékos élelmiszer-inflációja után árat emelnek, egy telekommunikációs szolgáltatónál viszont viszonylag nagyon kevés köze van az élelmiszer-inflációnak ahhoz, hogy mennyit kell fizetni az 4G-ért.
Virovácz szerint ez is a legfőbb gondja ezzel a gyakorlattal a jegybanknak, ugyanis nem az aktuális és várható költségszintekkel indokolják az áremeléseket, hanem a lehető legnagyobb emelést hajtják végre, úgy, hogy mindenki más ez csinálja az adott ágazatban.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint amikor a jelenségről beszélnünk, nem a fodrászokról vagy a gumisokról, hanem azokról a nagy szolgáltatókról van szó, akik szerződéses viszonyban állnak az ügyfelekkel, és a szerződésük is tartalmazza, hogy az előző évi inflációval megegyező mértékben emelhetnek.
Emlékeztetett rá, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben azt az elvárást fogalmazta meg a pénzügyi szektor képviselőinek, hogy tanúsítsanak mérsékletet. Az elemző szerint az intelemnek meglett az eredménye, sok szolgáltató az előző évi inflációnál kisebb mértékben emelte a díjtételeket.
A cikk kitér rá: a bankok és a telekommunikációs cégek is bőven tíz százalék felett emeltek.
A legtöbb telekommunikációs vállalat márciusban emelte a díjait, szinte kivétel nélkül 15 százalékkal vagy afölött:
- a Telekom 15 százalékkal,
- a Vodafone 15,4 százalékkal,
- a Yettel 15,3 százalékkal,
- a Digi májustól 14,9 százalékkal.
