Sajnos a magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a termelőinket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. Az export terén 2023-ban már volt némi elmozdulás, az ágazat szereplői pedig bíznak abban, hogy ez 2024-ben is folytatódni fog a kivitel bővülése, így a hazai görögdinnyetermés több mint harmada kerülhet exportra.
A legtöbb magyar görögdinnye a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül.
Magyarországon átlagosan 10-12 kilogramm per fő a dinnyefogyasztás. 2010 óta négy és fél kilogrammal nőtt az átlagos dinnyefogyasztás a tudatosabb és egészségesebb étrendnek és életmódnak köszönhetően. A kereslet alakulásában nagy szerepe van az időjárásnak: melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, négy-hat kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Keresettek a sötét csíkos, négy-nyolc kilós dinnyék is, amelyek nagy az áruházláncokban talál gazdára. Ezzel együtt az óriás dinnyék aránya csökkenő trendet mutat. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek, jelentős iránta a kereslet, amelynek közel egy harmadát tudjuk hazai előállításból fedezni, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, évi fejenkénti másfél-két kilogramm, de még mindig jóval kevesebb a nyugat-európai országokénál.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!