Ha időrendben nézzük az adatokat, azt láthatjuk, hogy 2015-ben Magyarországon még 30,6 százalék volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya.
Vagyis nyolc év alatt több mint tíz százalékponttal csökkent a szegények aránya hazánkban, ami egymillió-kilencvennyolcezer fős mérséklődést jelent. Ennyien léptek tehát ki a szegénységből a magasabb foglalkoztatás, a bővülő családtámogatások vagy éppen a növekvő bérek révén az elmúlt években.
A 2015 előtti évek vonatkozásában az Eurostat némiképp eltérő definícióval vizsgálta a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettséget, ugyanakkor, figyelembe véve a módszertani eltéréseket is, 2010 óta több mint 1,2-1,3 millió fővel csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma Magyarországon.
– Általában minden munkavédelmi előírás azzal kezdődik, hogy a megfelelő eszközt használjuk a megfelelő feladat elvégzésére. Nincs ez másként a közgazdaságtanban sem: a szegénység mérésére is illik az arra alkalmas mutatószámokat vizsgálni, nem épp azt, amelyik alátámasztja a saját narratívánkat vagy amelyik épp a kezünk ügyébe kerül. Ellenkező esetben a közgazdász csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt – fogalmazott Molnár Dániel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!