Így fordulhatott elő, hogy a fővárosban a 2014–2019 közötti időszakban volt drámai áremelkedés, amikor a téglalakások két és fél, a panellakások háromszorosára drágultak, ez pedig magával hozott egy, a lapunk által már említett kiköltözési hullámot is, amely most is tart.
Budapesten a legolcsóbbak egyikének számító huszadik kerület drágult leglátványosabban, míg az ötödik kerületben (amely nem mellesleg a befektetők egyik célpontja) „mindössze” 47 százalékkal nőttek az árak, ám a bázisérték (az átlagos négyzetméterár) itt volt és maradt a legmagasabb.
A megyei jogú városok téglalakásainál is hasonló figyelhető meg – ismertették a szakértők. Az utóbbi öt évben legkisebb mértékben az egyik legdrágább település, Sopron árai nőttek 62 százalékkal, míg a legolcsóbbnak számító Nagykanizsán ment végbe a legnagyobb mértékű áremelkedés, ahol az öt évvel ezelőtti négyzetméterár százötven százalékkal nőtt. A panellakások esetében pedig közel megháromszorozódtak az árak a városban, miközben a drágább Kecskeméten csak 67,5 százalékkal nőttek.
Ha településeket nézünk, a Világgazdaság cikke alapján, a már felsorolt árnövelő tényezők miatt 2019 és 2029 között több mint ötszörösére drágult Zalaszentmihály, a Baranya vármegyei Bogád, a Csongrád-Csanád vármegyei Ferencszállás. A Fejér vármegyei Mezőszentgyörgyön 465 százalékkal nőttek az árak. Az első három település a megyeszékhelyektől körülbelül húsz kilométerre található agglomerációs település, míg Mezőszentgyörgy, nagyjából harminc kilométerre fekszik Székesfehérvártól.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!