Kamatot csökkentett a jegybank

Júliustól új szakasz kezdődik a monetáris politikában, innentől kezdve a tanács a beérkező adatok alapján, hónapról hónapra hoz döntést – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetesen. A szakember szerint hiába érkeznek kedvező hírek a hazai makrogazdaságból, a globális kockázatok továbbra is erőteljesek.

Virág Barnabás MNB-alelnök Fotó: Kurucz Árpád

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa mai ülésén  25 bázisponttal, 7 százalékra mérsékelte az alapkamatot, ezzel elérte a 6,75–7 százalékos kamatvárakozás felső szélét – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen. Virág szerint a külső környezetben erősek a kockázatok, ami szűkíti a jegybank mozgásterét, júliustól új szakasz kezdődik a monetáris politikában, ezért az üzenet is megváltozik.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke Fotó: Kurucz Árpád

Jelezte, hogy nem dőlhetünk hátra, a változékony pénzpiaci környezet, a jelentős geopolitikai kockázatok továbbra is óvatos megközelítést tesznek szükségessé. Ezért kulcsfontosságú a pénzpiacok stabilitásának fenntartása.

Az MNB ma megtárgyalta az inflációs jelentést, ez alapján a fogyasztóiár-index a jegybanki toleranciasáv közelében marad, ám a maginfláció csökkenése megállt, a következő hónapokban öt százalék közelébe emelkedik.

Ami a növekedést illeti, 2024-ben a belső kereslet támogatja a GDP bővülését. Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete ismét csúcsot döntött, ennek köszönhetően az aktívum a várakozásoknál is magasabb lehet. A fizetésimérleg-aktívum a 2 százalékos GDP-arányt is elérheti.

Az infláció Amerikában továbbra is 3 százalék fölött van, emiatt a nagyon gyors dezinfláció megtorpant, ami a nagy jegybankokra is hatással van. A Fed esetében azt látni, hogy a külső kamatkörnyezet elhúzódóan magas maradhat, így maximum két kamatcsökkentés lehet a tengerentúlon. Az Európai Központi Bank esetében is egy-két kamatcsökkentésre van még kilátás, ez nagyban szűkíti a magyar jegybank mozgásterét is a kamatsávok kialakításában.

Az előrekintő inflációs kilátások mintegy fél százalékponttal javultak márciushoz képest Virág Barnabás szerint, ez az elmozdulás, amit láttunk, szerinte bizakodásra ad okot.

Több olyan tényezőt azonosított a monetáris tanács, amelyek óvatosságot indokolnak, Virág Barnabás szerint nem szabad túlértékelni az infláció alakulását. Hangsúlyozta, az év hátralévő részében a maginfláció emelkedni fog, ezért is indokolt az óvatosság, ahogy az inflációs várakozások változása is figyelmeztető jel. Miközben a megfigyelt infláció jelentős mértékben csökkent az elmúlt öt hónapban, az inflációs várakozások csökkenése moderáltabb. Ezért itt a célhoz kell horgonyozni a várakozásokat. Összességében két olyan forgatókönyvet is lát maga előtt a monetáris tanács, amelyek egyaránt az infláció emelkedését vetítik előre.

Az MNB alelnöke szerint, bár a tavalyinál kisebb lesz, de a 4 százalék körüli infláció mellett a reálbér-dinamika nagyon erőteljes lesz, 7 százalék körül alakulhat egész éves idősávban. ű

Jelezte, hogy egyre fontosabbá válik a jövőben a fogyasztói óvatósság oldódása, ez szerinte nagyon fokozatosan zajlik. Az év második felében lehet látni majd a kiskereskedelmi adatok fellendülését.

Az idén 2–3 százalék közötti gazdasági növekedést várnak, jövőre pedig 3,5–4,5 százalék közöttit, tehát a növekedési prognózison nem módosítottak. Idén még a lakossági fogyasztás lesz a növekedés motorja, illetve a nettó export, ám 2025-től kiegyensúlyozott lesz a GDP-bővülés, amikor a vállalkozások is elkezdik az elhalasztott beruházásokat végrehajtani, illetve beépülnek az exportkapacitások, ahogy a külső kereslet is helyreállhat. Jelezte, hogy 2008 óta idén volt a legnagyobb a folyó fizetési mérleg első négy hónapos kumulált egyenlege, ami azt mutatja, hogy az a változás, amely 2023-ban megtörtént, idén tovább folytatódhat, sőt, ez még a jegybank várakozásánál is gyorsabb.

Virág Barnabás hangsúlyozta, a monetáris politika jelenlegi szakasza most júniusban lezárult. Emlékeztetett rá, tavaly óta 18 százalékról 7 százalékra csökkent az irányadó ráta. Most azonban új szakaszt kell nyitni. Innentől kezdve a monetáris tanács a beérkező adatok alapján hónapról hónapra hoz döntést, az bizonyos, hogy az év második felében szűk a mozgástér kamatcsökkentésre – fogalmazott az alelnök.

Ezt azzal is indokolta, hogy a befektetői hangulat romlott, az EP-választásokon a bizonytalanság nőtt, ahogy a kamatkörnyezet is befolyásolja a jegybankok mozgásterét. Szerinte a mostani kockázati környezetben kiemelten fontos, hogy a kitűzött költségvetési célokat elérje a kormány.

Borítókép: Virág Barnabás, MNB alelnök (Fotós: Kurucz Árpád)