Az MNB alelnöke szerint, bár a tavalyinál kisebb lesz, de a 4 százalék körüli infláció mellett a reálbér-dinamika nagyon erőteljes lesz, 7 százalék körül alakulhat egész éves idősávban. ű
Jelezte, hogy egyre fontosabbá válik a jövőben a fogyasztói óvatósság oldódása, ez szerinte nagyon fokozatosan zajlik. Az év második felében lehet látni majd a kiskereskedelmi adatok fellendülését.
Az idén 2–3 százalék közötti gazdasági növekedést várnak, jövőre pedig 3,5–4,5 százalék közöttit, tehát a növekedési prognózison nem módosítottak. Idén még a lakossági fogyasztás lesz a növekedés motorja, illetve a nettó export, ám 2025-től kiegyensúlyozott lesz a GDP-bővülés, amikor a vállalkozások is elkezdik az elhalasztott beruházásokat végrehajtani, illetve beépülnek az exportkapacitások, ahogy a külső kereslet is helyreállhat. Jelezte, hogy 2008 óta idén volt a legnagyobb a folyó fizetési mérleg első négy hónapos kumulált egyenlege, ami azt mutatja, hogy az a változás, amely 2023-ban megtörtént, idén tovább folytatódhat, sőt, ez még a jegybank várakozásánál is gyorsabb.
Virág Barnabás hangsúlyozta, a monetáris politika jelenlegi szakasza most júniusban lezárult. Emlékeztetett rá, tavaly óta 18 százalékról 7 százalékra csökkent az irányadó ráta. Most azonban új szakaszt kell nyitni. Innentől kezdve a monetáris tanács a beérkező adatok alapján hónapról hónapra hoz döntést, az bizonyos, hogy az év második felében szűk a mozgástér kamatcsökkentésre – fogalmazott az alelnök.
Ezt azzal is indokolta, hogy a befektetői hangulat romlott, az EP-választásokon a bizonytalanság nőtt, ahogy a kamatkörnyezet is befolyásolja a jegybankok mozgásterét. Szerinte a mostani kockázati környezetben kiemelten fontos, hogy a kitűzött költségvetési célokat elérje a kormány.
Borítókép: Virág Barnabás, MNB alelnök (Fotós: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!