A második világháború alatt, 1944 végétől 1945 közepéig a fogaskerekű nem közlekedett, később fát szállítottak rajta a hegyekből a városba. A teherforgalom idővel megszűnt, sőt akadtak, akik az autóbuszok elterjedése miatt a járat megszüntetését javasolták. A fogaskerekű végül megmenekült, sőt a kalauz nélküli közlekedés próbaterepe lett, 1961. december 4-én elsőként a fogaskerekű vasútra helyezték fel a KN (kalauz nélkül) táblákat.
A vasút 1968-ban került a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetésébe, 1973-ban felújították, áttértek az 1500 volt feszültségre, felújították a teljes pályát, a Riggenbach-fogaslétrát Strub-rendszerűre cserélték, magas peronokat alakítottak ki a megállókban, a János-kórháznál új megállót építettek, átalakították a városmajori végállomást, új típusú motor- és vezetőállásos pótkocsiból álló szerelvényeket szereztek be. Az elmúlt évtizedekben is számos felújítást, korszerűsítést végeztek el, 1992-től számítógép-vezérelt biztosítóberendezést alkalmaznak, 1993 óta a kerékpárosok is igénybe vehetik a járművet.
A fogas (2008 óta formálisan 60-as jelzésű villamos) napjainkban komoly műszaki és forgalmi kihívásokkal küzd, a műszaki feltételek biztosítása érdekében rendszeres szervizeléssel biztosítják biztonságos közlekedését addig is, amíg a források nem állnak rendelkezésre a teljes körű felújításhoz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!