Az orosz–ukrán háború kitörését követően soha nem látott mértékben, 6,5 millióan hagyták el a megtámadott országot, és kerestek új otthont elsősorban Európában. Azok, akik külföldről próbálják segíteni otthon maradt családtagjaikat, elsősorban anyagi lehetőségekkel, pénzügyi tranzakciók révén teszik meg. A hazautalások nagy jelentőségűek egy-egy állam nemzetgazdaságában, így nem elhanyagolható azok rövid és hosszú távú hozzájárulása az ukrán gazdasági helyzethez – hívta fel a figyelmet tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Kiemelik, főleg azok utalnak haza az anyaországba, akik külföldön vállalnak munkát. Ukrajna esetében régóta magas a hazautalások értéke, mind nominális, mind a bruttó hazai termék (GDP) arányában. A 2014-es, majd a 2022-es orosz támadás és háború kirobbanása ezt a tendenciát tovább erősítette. A fokozódó kivándorlás hatására egyre többen kezdtek el külföldön munkát vállalni. Azoknak pedig, akik a háborús országban maradtak, hatalmas segítséget jelent a rendszeres anyagi támogatás. Főleg 2015-től nőtt az Ukrajnába utalás mértéke, az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el azok összege, ekkor 18 060 millió dollár érkezett Ukrajnába.
Egyes becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15 700 millió dollár volt, azaz visszaesés mutatkozik. Ennek több oka is van: egyrészt a 2022-es támadás után jóval többen a családjukkal hagyták el Ukrajnát, mint korábban, így pedig kevesebb pénzt küldenek az otthon maradottaknak, akik kevesebben vannak. A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint a gyerek és az időskorú, akiknek az elhelyezkedés komoly akadályokban ütközött.
Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak nagyobb összegeket mozgósítani az otthon maradott családtagoknak. Emellett az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását – sorolja a tanulmány. Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam különbözeteket is.
A csökkenő hazautalások a havi szintű adatokban is jól láthatóak. A személyes transzferek mellett zsugorodni kezdett a külföldről érkező munkabérek mennyisége is: 2022 januárjában a bruttó külföldi munkavállalói jövedelem értéke elérte az 1 140 millió dollárt, egy évvel később ez az összeg már csak 993 millió volt. Idén, 2024 januárjára az ilyen típusú bevételek mennyisége tovább csökkent, 815 millió dollárra. Ebben az esetben két dolog lehet a csökkenő trend mögött: dönthetett úgy a munkavállaló, hogy kiköltözik a munkáltató országába és onnan folytatja a tevékenységet. Ennek hátterében főleg a háború miatti nehezebb életkörülmények állhattak. A másik eshetőség, hogy az adott foglalkoztatás megszűnt, ezzel pedig a tranzakciók közül is kikerült.
A tanulmány végül rámutat, a hazautalások a közép-kelet-európai országok nagy részében jelentős összegeket tesznek ki. Ukrajna szomszédos országait vizsgálva azt láthatjuk, hogy Oroszország mellett Romániában és Lengyelországban is magas az ilyen jellegű bevételek értéke. Globális szinten pedig abba az országba utalnak haza legtöbben, ahonnan munkavállalás céljából vándoroltak ki: a tavalyi csúcstartó India és Kína.
