Egyszerűsödhet az otthonfelújítási program, átfogó vasútfejlesztés jöhet

Még egyszerűbb lehet az otthonfelújítási programra pályázni, a kormány az adminisztrációt kívánja egyszerűsíteni. Az orosz–ukrán háború fejleményei újfent megmutatták az energiaimport csökkentésének fontosságát. Vegyes képet mutat az építőipar teljesítménye, alacsony a beruházási hajlandóság. Hitelfelvételnek köszönhetően megoldódhatnak a vasút nem új keletű problémái.

Jelentős források juthatnak vasútfejlesztésre, ezáltal régi problémák orvosolhatók Forrás: Magyar Péter (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Lapunk korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy mostanra az Európai Unióban – Görögország után – Magyarországon a legmagasabb a napenergia aránya a belföldi áramtermelésben. Az egyéb megújulók – például szél-, biogáz- vagy biomassza-erőművek – hozzájárulásával az igényeinknek már több mint felét zöldtechnológiák fedezik, ami jelentős eredmény.

Hullámzó az építőipar teljesítménye

Nem mutatnak kedvező adatokat az építőipar júniusi számai. Elemzők szerint a nehézséget a vállalatok alacsony beruházási hajlandósága jelenti, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a gazdasági bizonytalanság a vállalati szférát is óvatosságra ösztönzi, de költségvetési kiadások visszafogása is negatívan hat az ágazat teljesítményére.

Júniusban az építőipari termelés a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,2 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 4,3 százalékkal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).  

Habár az építőipart támogatják a kormányzati intézkedések, mint a júliusban elindult otthonfelújítási program vagy a csok plusz, ahhoz, hogy az ágazat érdemben tudja segíteni a gazdaság egészének növekedését, szükség van a gazdasági kilátások javulására és így a vállalatok beruházási hajlandóságának fokozódására – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makromóm Intézet elemzője.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az uniós források fokozatos megindulása és a mérséklődő kamatkörnyezet várhatóan segíteni tudják a beruházásokat, ugyanakkor a bizonytalan gazdasági helyzet – különösen a külső kereslet és ennek iparra gyakorolt hatása –, valamint a költségvetés forráshiánya visszafogják azokat.

Pusztulnak a halak a brutális kánikula miatt

Az extrém időjárási körülmények között a szokásosnál nagyobb arányú a nyári, oxigénhiányból, iszapgáz-felszabadulásból, illetve a halevő ragadozók kártételéből adódó halpusztulás.

A vízhiány miatti halpusztulás most minden gazdaságot érint, ennek mértékét azonban csak szeptember végén látják,

 csakúgy, mint azt, hogy a halevő állatok mennyit pusztítottak el. Az azonban már most biztos, hogy ennek a mértéke jóval nagyobb, mint egy normál évben. A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást. Kiürültek a tározók, és Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője szerint nagyon hiányzik a hosszú távú vízgazdálkodási politika,

vízvisszatartó duzzasztók, tározóterek építésére és a halastavak kotrására lenne szükség, hogy több vizet lehessen tartalékolni, illetve elengedhetetlen az öntözésfejlesztés is.

Egymilliárd eurós hitelt vesz fel Magyarország

Lázár János bejelentette, hogy a magyar kormány képviseletében minimálisan egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordul az Európai Beruházási Bankhoz. A hitel újabb egymilliárd euróval egészül ki az állam részéről, így mintegy 880 milliárd forintot meghaladó mértékben kezdünk vasútpálya-építési programba. – A négy év alatt 500 kilométer vasutat kell építenünk, melynek már nem lesz részese a MÁV jelenlegi vezetése. Ez egy nagyon nagy vállalás, nemcsak azért, mert ezzel Magyarország adósságát növeljük, hanem mert a magyar költségvetésnek 50 százaléknyi önerőt, azaz másik egymilliárd eurót kell biztosítania – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken a Közlekedési infó című sajtótájékoztatón.

A tárcavezető beszédében kiemelte: nyolcezer kilométernyi vasút maradt a trianoni Magyarországon, melyből

• 6500-at használunk, ebből pedig 
• 1200 kilométernyit újítottak fel az elmúlt 14 évben. 

Több mint 50 százalékuk sebességkorlátozott, mert rosszak a pályák

 – tette hozzá.

Lázár azzal folytatta, hogy a pénzből még a villamosvonalakat is felújítják, a Gubacsi hidat is újjáépítik, de vasúti digitalizáció is belefér az összegbe, és transzformátorokat is építenek néhány vonalon. A budapesti HÉV-ek sem maradnának ki a sorból, de rájuk csak akkor kerülne sor, ha megérkeznek az uniós pénzek.