Vizsgálja a kormány az otthonfelújítási programot, még egyszerűbbé tennék a pályázati folyamatot. A tárca és a Magyar Bankszövetség érintett bankjainak részvételével 2024. augusztus 12-én értékelték az otthonfelújítási program első hat hetét, áttekintették a fejlesztési lehetőségeket.
Fotó: Havran Zoltán
A Nemzetgazdasági Minisztériumot Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár képviselte. A megbeszélésen részt vettek továbbá a Magyar Fejlesztési Bank, az OTP Bank, az MBH Bank és a Gránit Bank képviselői is. A felek kiemelték, az otthonfelújítási program már a rövid indulási időszak során is jelentős eredményeket ért el. Fábián Gergely elmondta:
már több mint nyolcezer energetikai tanúsítványt állítottak ki, míg az MFB közvetítő hálózatában eddig közel 15 ezer érdeklődő folytatott egyeztetést otthona felújításáról.
A bankok megosztották tapasztalataikat, különösen a pályázatok magas hiánypótlási arányával, az otthonokba bejelentett vállalkozásokkal és a kivitelezőket érintő kihívásokkal kapcsolatban.
Az államtitkár hangsúlyozta, a program adminisztrációjának egyszerűsítése kiemelt cél a jövőben, hisz a pályázati feltételek átláthatóbbá válásával még több családnak válhat elérhetővé a támogatás.
Kulcskérdés az energiaimport-függőség csökkentése
Az orosz–ukrán háború fejleményei ismét rávilágítottak arra, hogy milyen fontos egy országnak csökkentenie az energiaimport-függőségét. Az energiaimport-függőség százalékban kifejezett mutatója azt mutatja, hogy egy adott ország milyen mértékben szorul importból származó energiaforrásokra a hazai igények teljesítéséhez. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar energiaimport költsége évi tízmilliárd euróval emelkedett. Ennek következménye volt az infláció megugrása is. Emiatt a múlt esztendő az áremelkedés elleni küzdelemmel telt.
Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2022-es adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 64,2 százaléka származott behozatalból. Az összegzésben olvasható, hogy az ezredforduló óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti, a 2019-es rekordértéknél 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 36, 52, illetve 73 százalékkal csökkent 2000 óta. Magyarországon mára a széntermékek közül csak a lignit energetikai hasznosítása jelentős.
Lapunk korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy mostanra az Európai Unióban – Görögország után – Magyarországon a legmagasabb a napenergia aránya a belföldi áramtermelésben. Az egyéb megújulók – például szél-, biogáz- vagy biomassza-erőművek – hozzájárulásával az igényeinknek már több mint felét zöldtechnológiák fedezik, ami jelentős eredmény.
Hullámzó az építőipar teljesítménye
Nem mutatnak kedvező adatokat az építőipar júniusi számai. Elemzők szerint a nehézséget a vállalatok alacsony beruházási hajlandósága jelenti, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a gazdasági bizonytalanság a vállalati szférát is óvatosságra ösztönzi, de költségvetési kiadások visszafogása is negatívan hat az ágazat teljesítményére.
Júniusban az építőipari termelés a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,2 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 4,3 százalékkal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Habár az építőipart támogatják a kormányzati intézkedések, mint a júliusban elindult otthonfelújítási program vagy a csok plusz, ahhoz, hogy az ágazat érdemben tudja segíteni a gazdaság egészének növekedését, szükség van a gazdasági kilátások javulására és így a vállalatok beruházási hajlandóságának fokozódására – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makromóm Intézet elemzője.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az uniós források fokozatos megindulása és a mérséklődő kamatkörnyezet várhatóan segíteni tudják a beruházásokat, ugyanakkor a bizonytalan gazdasági helyzet – különösen a külső kereslet és ennek iparra gyakorolt hatása –, valamint a költségvetés forráshiánya visszafogják azokat.
Pusztulnak a halak a brutális kánikula miatt
Az extrém időjárási körülmények között a szokásosnál nagyobb arányú a nyári, oxigénhiányból, iszapgáz-felszabadulásból, illetve a halevő ragadozók kártételéből adódó halpusztulás.
A vízhiány miatti halpusztulás most minden gazdaságot érint, ennek mértékét azonban csak szeptember végén látják,
csakúgy, mint azt, hogy a halevő állatok mennyit pusztítottak el. Az azonban már most biztos, hogy ennek a mértéke jóval nagyobb, mint egy normál évben. A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást. Kiürültek a tározók, és Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője szerint nagyon hiányzik a hosszú távú vízgazdálkodási politika,
vízvisszatartó duzzasztók, tározóterek építésére és a halastavak kotrására lenne szükség, hogy több vizet lehessen tartalékolni, illetve elengedhetetlen az öntözésfejlesztés is.
Egymilliárd eurós hitelt vesz fel Magyarország
Lázár János bejelentette, hogy a magyar kormány képviseletében minimálisan egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordul az Európai Beruházási Bankhoz. A hitel újabb egymilliárd euróval egészül ki az állam részéről, így mintegy 880 milliárd forintot meghaladó mértékben kezdünk vasútpálya-építési programba. – A négy év alatt 500 kilométer vasutat kell építenünk, melynek már nem lesz részese a MÁV jelenlegi vezetése. Ez egy nagyon nagy vállalás, nemcsak azért, mert ezzel Magyarország adósságát növeljük, hanem mert a magyar költségvetésnek 50 százaléknyi önerőt, azaz másik egymilliárd eurót kell biztosítania – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken a Közlekedési infó című sajtótájékoztatón.
A tárcavezető beszédében kiemelte: nyolcezer kilométernyi vasút maradt a trianoni Magyarországon, melyből
- 6500-at használunk, ebből pedig
- 1200 kilométernyit újítottak fel az elmúlt 14 évben.
Több mint 50 százalékuk sebességkorlátozott, mert rosszak a pályák
– tette hozzá.
Lázár azzal folytatta, hogy a pénzből még a villamosvonalakat is felújítják, a Gubacsi hidat is újjáépítik, de vasúti digitalizáció is belefér az összegbe, és transzformátorokat is építenek néhány vonalon. A budapesti HÉV-ek sem maradnának ki a sorból, de rájuk csak akkor kerülne sor, ha megérkeznek az uniós pénzek.
