Vizsgálja a kormány az otthonfelújítási programot, még egyszerűbbé tennék a pályázati folyamatot. A tárca és a Magyar Bankszövetség érintett bankjainak részvételével 2024. augusztus 12-én értékelték az otthonfelújítási program első hat hetét, áttekintették a fejlesztési lehetőségeket.

Fotó: Havran Zoltán
A Nemzetgazdasági Minisztériumot Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár képviselte. A megbeszélésen részt vettek továbbá a Magyar Fejlesztési Bank, az OTP Bank, az MBH Bank és a Gránit Bank képviselői is. A felek kiemelték, az otthonfelújítási program már a rövid indulási időszak során is jelentős eredményeket ért el. Fábián Gergely elmondta:
már több mint nyolcezer energetikai tanúsítványt állítottak ki, míg az MFB közvetítő hálózatában eddig közel 15 ezer érdeklődő folytatott egyeztetést otthona felújításáról.
A bankok megosztották tapasztalataikat, különösen a pályázatok magas hiánypótlási arányával, az otthonokba bejelentett vállalkozásokkal és a kivitelezőket érintő kihívásokkal kapcsolatban.
Az államtitkár hangsúlyozta, a program adminisztrációjának egyszerűsítése kiemelt cél a jövőben, hisz a pályázati feltételek átláthatóbbá válásával még több családnak válhat elérhetővé a támogatás.
Kulcskérdés az energiaimport-függőség csökkentése
Az orosz–ukrán háború fejleményei ismét rávilágítottak arra, hogy milyen fontos egy országnak csökkentenie az energiaimport-függőségét. Az energiaimport-függőség százalékban kifejezett mutatója azt mutatja, hogy egy adott ország milyen mértékben szorul importból származó energiaforrásokra a hazai igények teljesítéséhez. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar energiaimport költsége évi tízmilliárd euróval emelkedett. Ennek következménye volt az infláció megugrása is. Emiatt a múlt esztendő az áremelkedés elleni küzdelemmel telt.
Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2022-es adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 64,2 százaléka származott behozatalból. Az összegzésben olvasható, hogy az ezredforduló óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti, a 2019-es rekordértéknél 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 36, 52, illetve 73 százalékkal csökkent 2000 óta. Magyarországon mára a széntermékek közül csak a lignit energetikai hasznosítása jelentős.