
(Fotó: Martin Divisek)
Szijjártó Péter szerint nem lehet megbízni a horvátokban, ha olajszállításról van szó
Megkapta Szijjártó Péter és a szlovák külügyminiszter az Európai Bizottság válaszát az ukrán olajtranzit leállítása miatti küldött levélre. A bizottság alelnöke azt írta, hogy a Barátság vezeték elzárása nem veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását. Valdis Dombrovskis hozzátette, hogy a két uniós tagállam forduljon Horvátországhoz, ha olajra van szüksége. Horvátország nem megbízható tranzitország az olajszállításban – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken. A miniszter szerint az alelnök levele újra azt bizonyítja, hogy az ukránok bármit megengedhetnek maguknak uniós tagállamokkal szemben, főleg ha azok békepártiak és nem szállítanak fegyvereket. Szijjártó Péter a horvátokról azt írta: „nyilvánvalóan véletlen egybeesés, hogy a horvát miniszterelnök tegnapelőtt levelet írt az Európai Bizottság elnökének, amiben a Horvátországon keresztül húzódó olajvezetéket reklámozza”.
Közölte: túl azon, hogy a két levél azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, van egy másik nagy baj is a horvát opcióval. Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta. Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat, valamint a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak.
Át kell írni a gazdasági előrejelzéseket
– Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon csökkent a GDP, 0,2 százalékkal, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, 1,3 százalékra. A statisztikai hivatal az első becslésben még nem közöl részletes adatokat, csak annyit, hogy termelési oldalról az építőipar és az ingatlanügyletek támogatták a gazdasági növekedést, miközben az ipar érdemben visszafogta azt – mondta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint „hideg zuhanyként” értékelhetőek a számok, így várhatóan a 2,5 százalékos növekedési célkitűzés sem teljesül. Szerinte a kérdés most már inkább az, hogy éves alapon meglesz-e a kétszázalékos bővülés. Ahhoz, hogy meglegyen, az iparnak rövid időn belül magára kellene találnia. – A vártnál kisebb növekedés problémát jelenthet a költségvetés szempontjából is: bár az áfabevételek az elmúlt néhány hónapban kedvezően alakultak, de a vártnál kisebb növekedés rontja az egyenleget – és a mozgástér hiánya nehezíti a gazdaság élénkítését is – tette hozzá.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!