– A gazdasági növekedés lassulása, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a belső keresletnek a háztartások óvatossági motívuma miatt vártnál lassabb helyreállása visszafogja a vállalatok munkaerőigényét – vélekedett a szakértő. Kiemelte, hogy a foglalkoztatás éves alapú növekedése elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe. Nőtt emellett a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyarországi háztartásban élők száma is kismértékben, azonban 109 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől, vagyis, hasonlóan a nemzetközi turizmushoz, lassú visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren is. Tovább csökkent ellenben a közfoglalkoztatásban dolgozók száma, amely 2013 eleje óta a legalacsonyabb mutató. Az elemző szerint a közfoglalkoztatás elérte a kitűzött célját:
nagyszámú, korábban inaktív munkaerőt tudott bevonzani az elsődleges munkaerőpiacra egyrészről a munkalehetőség biztosítása, másrészről pedig a képzések révén.
Ezzel együtt is szükség lehet a programok további fenntartására, tekintve, hogy jelentős, sok esetben alacsonyan képzett, bevonható munkaerő áll még rendelkezésre a gazdaságban, illetve az ország egyes területein az elhelyezkedés továbbra is érdemi akadályokba ütközik, így pedig a közfoglalkoztatás átmeneti megoldást tud jelenteni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!