Júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest húszezer fővel, 4,756 millió főre nőtt. A munkanélküliek száma 209 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,58 millió fő dolgozott, 26 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Miközben a külföldön dolgozók létszáma 109 ezer főre nőtt, a közfoglalkoztatottak létszáma 12 ezerrel, 57 ezer főre csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, az összes munkanélküli 37 százaléka három hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. július végén az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal, 224 ezer főre csökkent.
– Magyarország júliusban az Európai Unió hetedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt – közölte a számok alapján Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a júliusi munkaerőpiaci adatok is az aktivitás növelését célzó programok eredményességét tükrözik. Folyamatosan olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak, ezáltal töretlenül bővül az aktivitás, a munkaerőpiacra lépők többsége pedig szinte azonnal el is tud helyezkedni. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány célja 2010 óta változatlanul az, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson. Így a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már egymillióval dolgoznak többen, miközben egy átlagos magyar munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza. A regisztrált álláskeresők száma pedig továbbra is történelmi mélyponton van.
– Mindezek eléréséhez a hazai és uniós finanszírozással megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is érdemben hozzájárultak – mondta az államtitkár. Czomba Sándor emlékeztetett: a kormány célja, hogy a közel háromszázezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságat a 20–64 évesek körében. Az ennek érdekében tavasszal indított, a harminc év alattiak és harminc év felettiek aktivitásának növelését célzó uniós finanszírozású programok segítségével eddig mintegy tízezer álláskereső helyezkedett el.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője ara hívta fel a figyelmet, hogy összességében továbbra is kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete. Szerinte a szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban tetőzhetett.
– A gazdasági növekedés lassulása, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a belső keresletnek a háztartások óvatossági motívuma miatt vártnál lassabb helyreállása visszafogja a vállalatok munkaerőigényét – vélekedett a szakértő. Kiemelte, hogy a foglalkoztatás éves alapú növekedése elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe. Nőtt emellett a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyarországi háztartásban élők száma is kismértékben, azonban 109 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől, vagyis, hasonlóan a nemzetközi turizmushoz, lassú visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren is. Tovább csökkent ellenben a közfoglalkoztatásban dolgozók száma, amely 2013 eleje óta a legalacsonyabb mutató. Az elemző szerint a közfoglalkoztatás elérte a kitűzött célját:
nagyszámú, korábban inaktív munkaerőt tudott bevonzani az elsődleges munkaerőpiacra egyrészről a munkalehetőség biztosítása, másrészről pedig a képzések révén.
Ezzel együtt is szükség lehet a programok további fenntartására, tekintve, hogy jelentős, sok esetben alacsonyan képzett, bevonható munkaerő áll még rendelkezésre a gazdaságban, illetve az ország egyes területein az elhelyezkedés továbbra is érdemi akadályokba ütközik, így pedig a közfoglalkoztatás átmeneti megoldást tud jelenteni.
