A Központi Staitsztikai Hivatal (KSH) a héten több gazdasági adattal is jelentkezik. Hétfőn jelennek meg a júniusi kereseti adatok. Májusban az átlagkeresetek növekedési üteme gyorsult, az előző havi 13,5 százalékról 14,8 százalékra. A gyorsulásban a vállalati szektornak volt szerepe, ahol az átlagkereset bővülési üteme az előző havi 11,6 százalék után 13,5 százalékot ért el – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: Bach Máté
Hozzátette, ezzel májusban a reálkeresetek átlagosan 10,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami jó alapot teremt a fogyasztás bővüléséhez, ezt azonban az óvatossági motívum lassítja. Várhatóan a júniusi adat sem tér majd el jelentősebben a májusitól, azaz a keresetek éves alapú bővülése továbbra is erőteljes maradhat.
Csütörtökön jelennek meg a szálláshelyek júliusi adatai. Júniusban a vendégéjszakák száma vegyes képet mutatott – emlékeztetett Regős Gábor –, éves alapon 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 5,6 százalékkal nőtt, míg a belföldieké 1,9 százalékkal csökkent.
A júliusi adat a nyári szezon a turizmus szempontjából kiemelkedően fontos mérőszám, a külföldi vendégek pedig fontos exportbevételt jelentenek a gazdaságnak.
Pénteken látnak napvilágot a második negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi, illetve a júliusi ipari termelői ár-adatok. Az első negyedévben a szolgáltatások külkereskedelme export és import oldalon is 3,7 százalékkal bővült euróban számítva, így az egyenleg az előző évi 2,3 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra emelkedett. Az egyes szolgáltatáscsoportok közül jelentősen, 39,8 százalékkal nőtt az import euróban számított értéke – azaz a magyar háztartások ennyivel többet költöttek külföldön, mint egy évvel korábban. Export oldalon nem volt ennyire kiugró növekedés, a legnagyobb bővülés, 10,3 százalék az üzleti szolgáltatásokat jellemezte.
Az ipari termelői árak júniusban éves alapon 2,7, míg havi alapon 1,7 százalékkal emelkedtek. Az éves drágulásban a feldolgozóipar 4,9 százalékos drágítása játszott szerepet, miközben az energiaipar árai 6,2 százalékkal mérséklődtek. A feldolgozóiparon belül leginkább az egyéb feldolgozóipar (ami már majdhogynem szolgáltatás) növelte árait (8,5 százalék), ezt követte a járműgyártás (8,0 százalék) és a gyógyszergyártás (7,6 százalék) áremelkedése – sorolta Regős Gábor.
Kedden dönt a jegybank monetáris tanácsa az irányadó kamatokról. Előző ülésén a tanács az alapkamatot 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette.
Hosszú idő után most lesz az első olyan ülés, amikor nem számítunk a monetáris kondíciók további lazítására.
Ezt támasztja alá a vártnál kedvezőtlenebb júliusi inflációs adat mellett a viszonylag gyenge forintárfolyam (hangsúlyozva ennek inflációra gyakorolt hatását és ennek nyomán a jegybank árfolyamvezérelt működését), illetve az elmúlt időszak turbulens piaci környezete – egy túlzott lazítás nyomán a forint könnyen átléphetné a 400-as árfolyamot, ami viszont akár további gyengülést is eredményezhet és így emeli az inflációt.
Ugyanakkor a szeptemberi ülésen várhatóan lazít a jegybank,
tekintettel arra, hogy ekkora a Fed és az EKB is csökkenti várakozásaim szerint az irányadó rátáját, ez pedig növeli a magyar jegybank mozgásterét is – mondta a vezető közgazdász.
A hitelezés bővül, de a beruházásokon nem látszik
Az MNB adatközlései közül a kedden megjelenő, a hitelintézetek mérlegének júliusi alakulásáról szóló előzetes adatokat érdemes kiemelni. Júniusban a háztartások hitelállománya tranzakciókból adódóan 96,8 milliárd forinttal nőtt, miközben betétállományuk 337,6 milliárd forinttal lett magasabb. A vállalkozások esetében a hitelállomány szintén növekedést mutatott, 163,2 milliárd forintnyit, míg a betétállomány 194,5 milliárd forinttal csökkent. Ez tehát azt jelenti, hogy a gazdaságban a hitelezés bővül, tekintettel a lazább monetáris kondíciókra, bár ez a növekvő hitelezés a beruházási adatokban még nem látszik.
Az eurózóna inflációját érdemes lesz figyelni
Az Eurostat heti adatközlései közül két pénteken megjelenő adatot érdemes kiemelni: az eurózóna inflációjának augusztusi gyorsbecslését, illetve a júliusi munkanélküliségi adatokat. Júliusban az eurózóna inflációja az előző havi 2,5 százalékról 2,6 százalékra emelkedett, míg havi alapon az árszínvonal nem változott. Az eurózóna inflációja most már több hónapja 2,5 százalék körül ingadozik – hol egy kicsivel alatta, hol egy kicsivel felette található. A maginfláció 2,9 százalékon stagnált, míg havi alapon 0,2 százalékkal mérséklődött a maginflációs termékkosár ára. A mostani adat azért is lesz lényeges, hiszen ha a vártnál jóval magasabb inflációról számolna be az Eurostat, akkor az gátat jelenthetne a szeptemberi kamatcsökkentésnek – emelte ki Regős Gábor.
Júniusban a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban hat, míg az eurózónában 6,5 százalékon alakult. Az Európai Unió egészét tekintve ez stagnálást jelent úgy éves, mint havi alapon. Az eurózónában a 6,5 százalékos érték megegyezik az egy évvel korábbival, miközben az előző havinál 0,1 százalékponttal magasabb. Az egyes tagországok közül a legnagyobb munkanélküliség továbbra is Spanyolországot (11,5 százalék) és Görögországot (9,6 százalék) jellemzi – ez utóbbi esetében ugyanakkor ez jelentős, 0,7 százalékpontos mérséklődés egy hónap alatt. A legkisebb állástalanság Csehországot (2,7 százalék) és Lengyelországot (3 százalék) jellemezte.
Nincs nyoma recessziónak az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban csütörtökön teszik közzé a második negyedéves GDP második becslését, illetve pénteken a júliusi háztartási bevételi és kiadási adatokat, melynek része a költésekhez kapcsolódó árindex, melyet a Fed döntései során különösen is figyelembe vesz. Júniusban ez az árindex éves alapon 2,5 százalékra csökkent az előző havi 2,6 százalékról, miközben havi alapon az árszint 0,1 százalékkal emelkedett az előző havi stagnálás után. Ezt az adatot várhatóan a piac élénk érdeklődése kíséri majd, tekintettel a monetáris politikára gyakorolt hatásra. A GDP az első becslés alapján a második negyedévben éves alapon 3,1 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon 0,7 százalékkal lett magasabb. Ez utóbbi az első negyedéves bővülésnek a duplája. Ez alapján tehát egyelőre nincs nyoma a recessziónak, mely az elmúlt hónapokban a piaci gondolkodást jelentősen befolyásolta.
