Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben a reálkeresetek – ezt a tényt igazolja a nemrégiben megjelent OECD Employment Outlook 2024 is – nyilatkozta Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő a Világgazdaságnak a legújabb kereseti statisztikák kapcsán. Eszerint a bruttó és a nettó átlagbérek is 13 százalékkal, míg a reálkereset 9,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ám a kedvezőnek mondható adatokat az elemzők mégsem értékelik pozitív fejleményként. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 ezer forint volt idén júniusban.
A szakértő mindenekelőtt felidézte, az idei első negyedéves átlagkereset reálértéke hazánkban tíz százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, és ez az ötödik legnagyobb javulás volt. Hozzátette, az OECD-országok átlaga is növekedett, három és fél százalékkal, innen pedig látható, hogy Magyarország bőven az átlagos szint feletti javulást ért el, és ez a teljes első fél évre is igaz – erősítette meg.
A szakértő ismertette, a 2019. utolsó negyedévi szinthez viszonyítva Magyarországon 13,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ez pedig Litvánia után a második legnagyobb javulás, az OECD átlaga mindössze másfél százalékos közel öt év alatt.
A 2021. utolsó negyedévi OECD-mélypont óta mi 3,2 százalékkal javultunk, és ez úgy igazán elismerésre méltó tény, hogy a 35 országból mindössze nyolcban tudtak növekedni a reálkeresetek a legutóbbi években, még az OECD átlaga is 2,8 százalékkal romlott ez idő alatt − sorolta.
Beszélt az elmúlt három év kapcsán arról is, hogy 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig volt nagyobb a havi infláció, mint az átlagkeresetek emelkedése. Ugyanitt megjegyzendő, hogy 2022 egészét tekintve még 2,5 százalékkal nőttek a hazai bruttó átlagbérek. Tavaly egyedül Románia produkált növekedést, Németország pedig stagnált.
Idén az első negyedévben viszont átlagosan már tízszázalékos növekedésről beszélhetünk. Ezen belül januárban 10,4 százalék, februárban és márciusban 9,9 százalék javulást értünk el. A szakértő megjegyezte, múlt év decembere óta már hatodik hónapja ilyen magas a javulásunk.
Szalai Piroska az infláció mértékét is figyelembe véve az év teljes egészére közel tízszázalékos javulásra számít, és szinte kizártnak tartja, hogy az eredmény rosszabb legyen kilenc százaléknál.
Rámutatott, hazánkban 2017-ben volt még tíz százalék körüli reálkereset-növekedés, aminek nem kis részben köze van a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodáshoz, ami a további évekre is kedvezően hatott. Idén, ha váratlan külső körülmény nem szól közbe, mindenképp kilenc százalék feletti mértékben nőnek a reálkeresetek a szakértő szerint.
