A globális gazdaság hálójában

Sem a magyar gazdaság, sem az Európai Unió egésze nem tudja magát függetleníteni a globális környezettől. A gazdaságok szorosan összekapcsolódnak, elég csak a kereskedelemben kiépült hálózatokra gondolni. Így korántsem mindegy, hogy milyen teljesítményt tud felmutatni Kína vagy éppen az Egyesült Államok. Hazánk és egész Európa szempontjából is kedvezőtlen fejleményt jelent Németország gyengélkedése.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést újra lendületbe hozza. Többen azt kérdezik, hogy miért kell hajszolni a teljesítmény fokozását. A többi között azért, mert a gazdaság erősödése termeli ki a magasabb fizetéseket, ez biztosítja a munkahelyek megtartását és bővítését. Ha valami nem fejlődik, az csak ideig-óráig stagnál, rövidesen elkezdődik a lecsúszás. 

Szoros függésben

Hétfői számunkban arról írtunk, hogy az elemzők szerint idén másfél, míg jövőre akár négy százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Az előrejelzéseket viszont kockázatok övezik, nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzetközi környezetet, amely természetesen nemcsak hazánk lehetőségeit befolyásolja, hanem az egész Európai Unióét. A minapi budapesti csúcstalálkozón Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan vizsgálják a globális környezetet, amit jelenleg bizonytalanság jellemez. Hiába esik földrajzilag messze Európától Kína, az ottani változások rövid idő alatt begyűrűznek hozzánk is. Ha már Kína, akkor a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő várakozása szerint 2025-ben az ország gazdasági növekedése négy és fél százalékra lassul az idei évre várt 4,8 százalékról, mindenekelőtt a jelenlegi gyors exportnövekedési ütem várható lassulása miatt. Annyi bizonyos, hogy fékezett Kína gazdasági növekedése az idei második negyedévben éves összevetésben, és üteme elmaradt az elemzők által várttól. Az ország statisztikai hivatalának adatai szerint a hazai össztermék 4,7 százalékkal, 2023 első negyedéve óta a legalacsonyabb ütemben bővült, miután az idei első negyedévben még 5,3 százalékos növekedést jegyeztek föl.

 Azt is tudjuk, hogy a kínai kormány ötszázalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre, miután tavaly a GDP 5,2 százalékkal nőtt.

Tengerentúli hullámzás

Az Egyesült Államok teljesítménye sem hagyható figyelmen kívül. A Fitch az eddigi 2,1 százalékról 2,5 százalékra javította a minap az amerikai gazdaság idei növekedésére szóló becslését. A washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Economic Analysis második becslése alapján a bruttó hazai termék az Egyesült Államokban a második negyedévben évesítve három százalékkal nőtt. (A július 25-én ismertetett első becslésben 2,8 százalékos növekedés szerepelt.) A növekedés elsősorban a fogyasztói kiadásokban bekövetkezett emelkedésre vezethető vissza. Jelentős részben ez az oka annak, hogy a korábban vártnál erőteljesebb világgazdasági növekedést valószínűsít az idei évre a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő szerint 2024 egészében a globális hazai össztermék 2,7 százalékos bővülésére lehet számítani. 

A világgazdaság egészében ugyanakkor a hitelminősítő jövőre 2,5 százalékra lassuló átlagos GDP-növekedéssel számol, elsősorban azért, mert várakozása szerint az amerikai gazdaság növekedési üteme 2025-ben – mindenekelőtt a költségvetési ösztönzés és ennek nyomán a fogyasztási lendület fokozatos lanyhulása miatt – 1,6 százalékra esik vissza – ismertette a minap a távirati iroda.

Vergődik a legerősebb

Hazánk szempontjából különösen fontos, hogy mi lesz a környezetükben. A Fitch az euróövezetben 0,8 százalékos növekedést vár. Ez messze elmarad Kína és az Egyesült Államok várt teljesítményétől. Némi vigasz, hogy a nemzetközi cég elemzői 2025-re már 1,5 százalékos erősödéssel kalkulálnak. Magyarország több szálon erősen kitett a német gazdaságnak. Nem véletlenül beszélt arról Varga Mihály pénzügyminiszter a minap, hogy kockázatot a háború következtében visszaesett ipari termelés, valamint az olyan külső tényezők hordozhatnak magukban, mint a német gazdaság gyengélkedése, vagy a nyersanyagárak kiszámíthatatlansága. Az első negyedévihez képest a másodikban 0,1 százalékkal csökkent a német gazdaság teljesítménye, miután az első negyedévben még 0,2 százalékos növekedést jegyeztek föl.

A Világgazdaság minapi cikke rávilágít arra, hogy az ország gazdaságának gerincét adó feldolgozóipar számos kihívással küzd, és alaposan megszenvedte a kínai kereslet hanyatlását, míg a tavalyi inflációs hullám a háztartásokat tépázta meg. Az elpárolgó kínai kereslet különösen érzékenyen érinti a Volkswagent, mely évtizedek óta támaszkodott az ázsiai ország piacára, és az továbbra is fontos szerepet játszik az autógyártó eladásaiban, ám a német autógyártó lemaradt az elektromos járművekre való kínai átállásról, és folyamatosan veszít piaci részesedéséből. Az ipari termelés júliusban éves szinten 5,3 százalékkal, havi összevetésben 2,4 százalékkal zsugorodott. A vállalatok idén sorra jelentik be a leépítéseket és a gyárbezárásokat. Lapunk az elmúlt napokban több cikkben is körbejárta, hogy a német gazdaság elvesztette versenyképességét. Az olcsó orosz energiahordozókra és a fejlett német technológiára épülő modell Európa legerősebb gazdaságává tette Németországot, azonban az orosz–ukrán háború kitörése és a konfliktus miatt bevezetett szankciók következtében mindez megszűnt. 

A termelés megdrágulása a versenyképesség elvesztésével járt együtt, így az ázsiai riválisok a versenyképesebb áraikkal kiszorítják a német vállalatokat a beszállítói pozíciókból. Az Európát sújtó energiaválságból semmit nem éreztek a Távol-Keleten, az ázsiai cégek pedig kihasználják a helyzeti előnyüket.