Augusztusban a magas bázis miatt számítani lehetett arra, hogy a júliusi szintről lejjebb jön az inflációs mutató, és szeptemberben is folytatódhat a dezinfláció szintén ebből kifolyólag. Ugyanakkor az év végéig ismét megemelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt – mondta el lapunk megkeresésére Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője annak kapcsán, hogy az alacsony inflációs környezet mennyiben segítheti a gazdaság növekedését.
Kifejtette, az alacsonyabb infláció mellett élénkülhetne a lakossági fogyasztás, de továbbra is látható az óvatosság a lakosság részéről. Kiemelte, a reálbérek emelkedése elengedhetetlen a fogyasztás visszaépüléséhez. Továbbra is jelentős reálbér-emelkedés tapasztalható, a legutóbbi adatok szerint júniusban mérséklődött a bérnövekedési ütem, a bruttó bérek 13,3 százalékkal emelkedtek, miközben a reálkereset 9,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett. Az év eleje óta havonta tíz százalék körül mozgó éves reálbér-emelkedés és a várhatóan az év egészében kitartó reálbér-növekedés jó alapot ad a kiskereskedelmi forgalom bővüléséhez, azonban ehhez az óvatossági motívum további oldódása szükséges – vélekedett.
Az MBH Bank elemzőinek véleménye szerint a második félévben az iskolakezdés, a Black Friday és a karácsonyi vásárlások időszaka is támogatni fogja a várt növekedést a kiskereskedelmi forgalomban. A háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább nőhet az év hátralévő részében. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a többletjövedelem hol csapódik le, esetleg fennmarad-e az a jelenség, hogy inkább szolgáltatásokra költi a lakosság a jövedelmét. A külföldön elköltött jövedelem aránya – például webshopokban, webáruházakban – az év végéhez közeledve szintén egyre nagyobb lehet.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza megkeresésünkre úgy fogalmazott, a felmérések alapján a háztartások még mindig magasabb inflációt érzékelnek, és ahhoz is időre van szükség, hogy alkalmazkodjanak a magasabb árszinthez, a vásárlások során használt referenciaárakat is az aktuális árakhoz igazítsák.
Az infláció alacsonyabb szinten stabilizálódása támogatja ezt a folyamatot, az inflációs érzékelés helyreállását, amely így serkentheti a fogyasztást.
Kiemelte, a legtöbb vállalat jellemzően évente csak egyszer, az év elején módosítja a béreket, így pedig az év első hónapjaiban tapasztalt béremelkedési ütem az év egészére tekintettel irányadó tud lenni. Ennek nyomán pedig az elmúlt hónapokban tapasztalt, 13 százalék feletti éves bérnövekedési ütem az év hátralévő részében is fennmaradhat, amely a várhatóan éves átlagban is négy százalék alatti inflációval együtt kicsivel több mint kilenc százalékos reálbér-növekedést eredményezhet.
A gazdasági adatok azt mutatják, hogy Magyarországon is megfigyelhető az a jelenség, hogy a háztartások fogyasztási szokásai az elmúlt válságok után átalakultak, megnőtt a szolgáltatások szerepe, miközben például a kiskereskedelemben kevéssé csapódik le a jövedelmi helyzet javulása. De az óvatossági motívum megléte abban is megjelenik, hogy a nem létfontosságú cikkek vásárlása csak lassabban bővül, ezeket még mindig halasztják a fogyasztók, amely hozzájárul ahhoz, hogy például a tartós fogyasztási cikkek esetében sem láthatunk áremelkedést. A szolgáltatásokon belül pedig pont azokon a területeken – például távközlés, banki szolgáltatások – terjedt el a visszatekintő, inflációkövető árazás, amelyeket a fogyasztók többsége nem tud elkerülni, mert nem tudja helyettesíteni. Ezen termékek esetében tehát a magasabb áremelésnek nincs keresleti hatása, amelyet a vállalatok ki is használnak.
Két jelentősebb tétel van, amelyek a fogyasztói kosárban nem vagy csak korlátozottan jelennek meg, azonban érdemi kiadást jelenthetnek a háztartások számára. Az egyik a saját lakásszolgáltatás imputált bérleti díja, vagyis az, hogy Magyarországon a társadalom nagy része saját lakásban lakik, ami felfogható úgy is, hogy minden hónapban magának fizet bérleti díjat. Ezt szokták a lakhatás, lakáshoz jutás költségének tekinteni, a kihagyása mögött leginkább módszertani okok húzódnak meg, nincs egyetértés, hogyan kellene pontosan mérni és kutatások szerint ennek figyelembevételével az infláció rosszabbul méri a fogyasztói életszínvonal változását – magyarázta Molnár Dániel. A másik főbb tétel a hitelköltség. A magasabb kamatszintek ugyan a kamatstop miatt nem rontják a változó kamatozású hitellel rendelkezők helyzetét, azonban azon háztartások jövedelmi helyzetét, amelyek most vettek fel hitelt, például a lakáshoz jutás miatt, érdemben befolyásolhatja. Ők viszont pont a kamatok csökkenése miatt a tavalyinál jobb helyzetben vannak – tette hozzá.
A Makronómnál az idei évre nézve ezeket figyelembe véve 1,8 százalékos bővülést várnak, az MBH elemzői 1,5 százalékra számítanak. A fogyasztás bővülésével számolva jövőre négy százalékot közelítő lehet a gazdasági növekedés mértéke.
