Idén másfél, jövőre viszont akár négy százalékkal bővülhet a gazdaság

Elemzői konszenzus szerint másfél százalékkal bővülhet idén a gazdaság, a reálbérek pedig kilenc százalékkal nőhetnek. A vásárlók óvatossága főleg a nem létfontosságú termékek megvételének elhalasztásában jelenik meg, ezek a termékkörök szinte egyáltalán nem is drágultak.

Óvatos költekezés a jellemző, inkább a létfontosságú cikkekre költünk Fotó: Havran Zoltán

A gazdasági adatok azt mutatják, hogy Magyarországon is megfigyelhető az a jelenség, hogy a háztartások fogyasztási szokásai az elmúlt válságok után átalakultak, megnőtt a szolgáltatások szerepe, miközben például a kiskereskedelemben kevéssé csapódik le a jövedelmi helyzet javulása. De az óvatossági motívum megléte abban is megjelenik, hogy a nem létfontosságú cikkek vásárlása csak lassabban bővül, ezeket még mindig halasztják a fogyasztók, amely hozzájárul ahhoz, hogy például a tartós fogyasztási cikkek esetében sem láthatunk áremelkedést. A szolgáltatásokon belül pedig pont azokon a területeken – például távközlés, banki szolgáltatások – terjedt el a visszatekintő, inflációkövető árazás, amelyeket a fogyasztók többsége nem tud elkerülni, mert nem tudja helyettesíteni. Ezen termékek esetében tehát a magasabb áremelésnek nincs keresleti hatása, amelyet a vállalatok ki is használnak.

Két jelentősebb tétel van, amelyek a fogyasztói kosárban nem vagy csak korlátozottan jelennek meg, azonban érdemi kiadást jelenthetnek a háztartások számára. Az egyik a saját lakásszolgáltatás imputált bérleti díja, vagyis az, hogy Magyarországon a társadalom nagy része saját lakásban lakik, ami felfogható úgy is, hogy minden hónapban magának fizet bérleti díjat. Ezt szokták a lakhatás, lakáshoz jutás költségének tekinteni, a kihagyása mögött leginkább módszertani okok húzódnak meg, nincs egyetértés, hogyan kellene pontosan mérni és kutatások szerint ennek figyelembevételével az infláció rosszabbul méri a fogyasztói életszínvonal változását – magyarázta Molnár Dániel. A másik főbb tétel a hitelköltség. A magasabb kamatszintek ugyan a kamatstop miatt nem rontják a változó kamatozású hitellel rendelkezők helyzetét, azonban azon háztartások jövedelmi helyzetét, amelyek most vettek fel hitelt, például a lakáshoz jutás miatt, érdemben befolyásolhatja. Ők viszont pont a kamatok csökkenése miatt a tavalyinál jobb helyzetben vannak – tette hozzá.

A Makronómnál az idei évre nézve ezeket figyelembe véve 1,8 százalékos bővülést várnak, az MBH elemzői 1,5 százalékra számítanak. A fogyasztás bővülésével számolva jövőre négy százalékot közelítő lehet a gazdasági növekedés mértéke.