– Recsegnek, ropognak a zöld fejlesztések Amerikában – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán emlékeztetett: két éve, miután Joe Biden elnök szembesült azzal, hogy Kína piacvezetővé válik a zöld technológiák területén, két módon is megpróbált ellentartani a folyamatnak. Egyrészt a korábbiaknál szigorúbb protekcionista intézkedéseket vezetett be, kockáztatva ezzel egy mély kereskedelmi konfliktus lehetőségét. Biden az adok-kapokba az Európai Uniós is belerántotta. Másrészt történelmi léptékű támogatási programot indított, hogy az amerikai vállalatok is mielőbb bővíthessék kapacitásaikat. Ezzel Európa nem tudott lépést tartani.
– Egyre inkább úgy tűnik, hogy a két törekvésből maradéktalanul csak a mélyülő konfliktus teljesül. Egy friss gyűjtés ugyanis rámutat, hogy a Biden programjában tervezett új beruházások csaknem felét elhalasztották vagy törölték, azaz a támogatások leginkább az európai szereplők átcsábítására voltak alkalmasak, új kapacitások fejlesztésére aligha – ismertette.
A szakértő szerint ez több okból is aggasztó. Egyfelől a nyugati országok nagyszabású klímacéljainak eléréséhez eszközök kellenek, és ha Kínától nem lehet vásárolni, egyre kevésbé világos, hogy mégis ki fogja ezeket legyártani.
– Másfelől nagy a veszélye annak, hogy az Európai Unió két szék között a padlóra essen. Ha ugyanis az európai vállalatok fokozatosan elhagyják a kontinenst, és közben Brüsszel a kínaiakat is kitessékeli, nem lesz senki, aki az unióban termeljen. Márpedig ez súlyos stratégiai hiba, amivel mielőbb kezdeni kell valamit – figyelmeztetett.
Hortay Olivér Amerika és Európa viszonya kapcsán korábban másra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra, miszerint a Trump-ellenes európaiak kitörő lelkesedéssel fogadták, hogy Kamala Harris lépett Joe Biden helyébe az amerikai elnökválasztáson. Szerinte azonban mielőtt azonban végleg piedesztára emelnék a jelenlegi alelnököt, nem árt felidézni, hogy Harris előző kampányának kiemelt témája a repesztéses gáztermelés betiltása volt. Ez az a technológia, ami az elmúlt években lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok nagy mennyiségű cseppfolyósított gázt exportáljon azokba az uniós országokba, amelyek úgy döntöttek, hogy orosz beszerzéseiket amerikaira cserélik.
– A váltás mellett gyakran éppen azok a hírességek, újságírók és politikusok érveltek, akik most Harrisnak szurkolnak. Az, hogy a jelölt szimpatikus-e valakinek vagy sem, ízlés dolga. Az amerikai választásnak azonban Európára nézve is komoly tétje van, és nem biztos, hogy bölcs dolog felmagasztalni azt az aspiránst, aki korábban olyasmit tűzött zászlajára, ami az egész Európai Unió gázellátását veszélybe sodorná. Energiára ugyanis vélhetően az európai progresszívoknak is szükségük van – fogalmazott az üzletágvezető.
Hortay Olivér szólt a németországi választásról is, melynek eredménye szerinte azt jelzi, hogy az embereknek elegük van az ideológia-vezérelt energiapolitikából. Kiemelte: mostanra világossá vált, hogy a Zöldek víziója szemfényvesztés volt, ugyanis a hagyományos erőműveket nem lehet egyik napról a másikra megújulókra váltani, ahogyan a vezetékes orosz gázról való kényszerű leválás is súlyos következményekkel jár.
– Németország – és egész Európa – jó ideje ennek az árát fizeti: ezért van bajban az ipar és ezért nő az energiaszegénység a lakosság körében. Az Európai Parlamenti választások után ez már a második figyelmeztetés. Németországnak és az egész Európai Uniónak le kell állnia a klímacsendőrködéssel. Olyan észszerű energia- és éghajlatpolitikára van szükség, ami a bolygó érdekei mellett Európa érdekeit is figyelembe veszi – tette hozzá.
