– A mesterséges intelligencia (MI) olyan, mint a 90-es években a szaknévsor: aki kimarad, az lemarad. Nem mindegy ugyanakkor, milyen a verseny környezete és az egyes szereplők milyen lehetőségekkel számolhatnak – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjújában, melyet a távirati iroda szemlézett.
A csütörtökön megjelent cikkben felidézték, hogy október 22-én Budapest adott otthont az európai versenyjog és versenypolitika egyik legkiemelkedőbb szakmai eseményének. Az 50. európai versenynapot a GVH szervezte. A szervezet a nemzetközi konferencia alkalmával mutatta be az MI-ről szóló piacelemzésének eredményeit.
Rigó Csaba Balázs a lapnak azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása, a technológia hatásai a piaci versenyre, illetve a fogyasztók mindennapjaira ma az egyik legaktuálisabb téma a versenyhatóságok nemzetközi közösségében.
– Ezt mi már jóval korábban felismertük, ezért is kezdte meg a versenyhivatal egy piacelemzés előkészítését, mintegy egy éve. Az eredmények bemutatását az október 22-i 50. európai versenynaphoz időzítettük, mert előzetesen érzékeltük, hogy a tanulmányunk nemcsak hazai, hanem élénk nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat – fogalmazott.
A fő kérdésük az volt, hogy az MI-alapú technológiák alkalmazása hogyan befolyásolja a vállalkozások közötti piaci versenyt és ebből következően milyen hatással vannak a fogyasztókra. Összességében azt látták, hogy az MI-alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig jelentős GDP-növekedést is eredményezhet, így a MI széles körű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon.
Hozzátette: a kis- és középvállalkozások számára az MI-alapú technológiák rohamos terjedése, ha nem kezdik el mielőbb alkalmazni azokat, további versenyhátrányt okozhat a nagy cégekkel szemben.
Az elnök kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a kis- és középvállalkozások a lehető leghamarabb megismerkedjenek a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel és felkészüljenek annak széles körű alkalmazására, mert ezzel lehet megelőzni, hogy a technológia fejlődése a különféle termék- és szolgáltatáspiacok koncentrálódásához vezessen.
Egy felvetésre úgy reagált:
Több mint veszély, hogy a globális techcégek egyszerűen leuralják az MI piacát, s ezt már az európai döntéshozók is felismerték, többek között ezért is jött létre az Európai Unióban a világon elsőként egy MI-alapú megoldások működését átfogóan szabályozó rendelet, az AI Act.
A jogszabály augusztus 1-jén lépett hatályba, és majd fokozatosan kell majd alkalmazni egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően; 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része. A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegye, ugyanakkor egy rendkívül bonyolult és átfogó szabályozásról van szó, csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll.
