A Nemzeti földhőstratégia alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule (PJ) hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 PJ-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 PJ-ra) növekedjen – mondta el lapunk megkeresésére Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet összesen mintegy 165 milliárd forint támogatás teremtheti meg. A geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentését, részbeni átvállalását szolgáló pályázati felhívás indul első körben 34 milliárd forint kerettel.
A kutató kifejtette, Magyarország geotermális sajátságai elsősorban a hőtermelésben való hasznosítást teszik lehetővé: éves geotermikus termelésünk csaknem egészét a hőenergia felhasználása adja. Ezen belül a mezőgazdaság általi hasznosítás 39,3 százalékos részarányt képvisel, a távhő és a településfűtés részesedése 25,8 százalékot.
Nem meglepő ezek után, hogy a távhőszolgáltatás zöldítésében is nagyon fontos szerepet játszik a geotermikus energia. Míg 2010 előtt szinte kizárólag földgáz-tüzelésű erőművek voltak a hőtermelés alapjai, ma 11 településen van geotermikus távfűtés, ezek közül kiemelkedik az egyenként 50 MWth teljes beépített geotermikus kapacitást meghaladó miskolci és győri rendszer.
A cél az, hogy a Nemzeti földhő stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedjen a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások így 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget – magyarázta Toldi Ottó. A településfűtés elterjesztése céljából legalább húszmilliárd forint értékű támogatás ösztönözheti fejlesztésekre a közintézményeket – utalt a stratégia egyik fő elemére.
A kiemelkedő magyar geotermális potenciál alapját az jelenti, hogy a Kárpát-medencében a szilárd földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének a fele, a felszín közelebb van a folyékonyan izzó földköpenyhez. Így az európai átlag duplája a földalatti hőmérsékleti gradiens, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez a földkéregben is. Ráadásul a térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát majdnem minden szempontból előnyös adottságú a geotermikus energia sokrétű hasznosításához. Az egyetlen hátulütő, hogy míg a felszínre hozott melegvíz hőmérséklete bőven elég hőtermelési célra, áramtermelési célra viszont csak pár kitermelési helyszín alkalmas, limitált kapacitással. A geotermikus áramtermelés így csak 2017 óta van jelen Magyarországon, amelyet a 2,7 MW elektromos és hét MW beépített hőkapacitással rendelkező turai geotermikus kiserőmű képvisel.
Földhőpotenciálunk energetikai célú hasznosítása jelenleg 6,4 PJ/év, ami pontosan egyharmincada az évente kitermelhető vagyonnak. Ha elvégezzük a szorzást – magyarázta Toldi Ottó –, azt kapjuk, hogy 190 PJ az elméletileg kinyerhető geotermális energia évente, ami ötöde az 1001,1 PJ-nyi éves primerenergia fogyasztásunknak. Tehát valóban nagyon komoly potenciálról beszélünk. A geotermális energiával kapcsolatban azonban csak a földhő áll rendelkezésre korlátlanul, a megfelelő típusú tárolóközeg és maga a termálvíz nem. A fenntarthatóság alapja tehát a megfelelő közegbe való visszasajtolás. Ez a fenntartható geotermális energiával való gazdálkodás alapja, amit ha betartunk, a földhő hosszú távon is, évszázadokig, évezredekig, szignifikáns része lehet Magyarország hazai energiahordozókra fokozottan építő zöldenergia ellátásának.
